Képviselőházi irományok, 1931. IV. kötet • 207-324. sz.

Irományszámok - 1931-207. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az 1932/33. évi állami költségvetés tárgyában

4 207. szám. zések folytatására, illetőleg a már végrehajtott beruházásokból felmerült kötelezettségeknek kiegyenlítésére szolgál. Megnyugvással állapítja meg továbbá a bizottság, hogy a kiadások felsorolt csoportjainál végrehajtott csökkentések az egyes kiadási csoportoknak kiadási előirányzataival arányosak, vagyis ezeknek a kiadási csoportoknak egymáshoz való aránya a történt csökkentések következtében számottevő változást nem szenvedett. Ez a körülmény biztosítékul szolgálhat arra, hogy a kormány az elhatározott csökkentéseket a reális lehetőségekhez alkalmazkodva hajtotta végre, ami pedig előfeltétele annak, hogy az állami szervezet zavartalan működése a csökkentett keretekben is biztosítható legyen. Az állami adósságoknál 9,482.030 P kiadási többlet mutatkozik. Az állami adósságok természete hozza ugyanis magával, hogy azoknál takarékossági célzatú megtakarításokat csak igen szűk keretek között lehet végrehajtani. Ezzel szemben az 1932/33. évi költségvetésben több jelentékeny új kiadás fedezetéről is gondoskodni kellett, melyek az 1931/32. évi költségvetésben még nem szerepeltek. Ezek közül kiemeli a bizottság az 1930 : XXXI. t.-c. alapján felvett kincstárjegy kölesÖn 8-9 millió P-s, az 1931. évi 5%-os deviza kölcsön 0*3 millió P-s és a forgótőke kiegészítése céljára felvett kölcsönök és egyéb függő tartozások kamatainak 9*5 millió P-s tételét. Az előirányzott többletekkel széniben más rovatokon elért megtakarítások eredménye adja ki az idézett többletet. Megemlíti a bizottság ezzel kapcsolatban, hogy az államnak, a Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennálló eredetileg 1.980 milliárd korona, azaz 158*4 millió P tartozása az 1931/32. évben tovább csökkent és az 1932 /33. évi költségvetésben már csak 54*1 millió P-t képvisel. A békeszerződési terhek előirányzatánál 9,063.000 P csökkenés mutatkozik annak folytán, hogy az 1932/33. költségvetési évre csak 804.000 P, vagyis a jóvátételi szolgáltatásoknak az a hányada irányoztatött elő, amelyre a Hoovermoratórium az 1931/32. évben sem terjed ki. Áttérve a bevételek előirányzatának ismertetésére, általánosságban megállapította a bizottság, hogy a bevételek, számolva az általános gazdasági helyzettel, a reálisan várható csökkentett mértékben irányoztattak élő. Számottevő emelkedés csupán az egyenesadók előirányzatánál mutatkozik az 1931/32. évi költségvetéssel szemben, miután a bevételek fokozása érdekében elhatározott adóemelések súlypontja, a házadó és a jövedelemadó pótlékolásának leszállítása ellenére is, még mindig az egyenesadókra esik- Az egyenesadók előirányzatának többlete 18,730.000 P, ami az egyes adónemeknél mutatkozó többletek, illetőleg elmaradások eredménye. Ami a fontosabb adónemeket illeti, a földadó előirányzata változatlanul 31 millió P, ami azonban a mezőgazdasági termelés támogatása céljából tervbevett intézkedésekkel kapcsolatban a gazdáknak meg fog térülni. A házadóból a kormány 17 millió P többletet vár, tekintve, hogy a házadóalap után megállapított 5%-os pótlék várható eredménye 18 millióra tehető, míg az alapadóknál 1 millió csökkenésre kell számítani. A társulati adó előirányzata a pótlékolás ellenére 2.5 millióval csökken. A jövedelemadó utáni 30 %-os pótlékból a kormány 10 millió többletet vár, a gazdasági helyzet romlása folytán azonban a jövedelemadó előirányzatát ennek ellenére csak 1 millióval emelte fel. A vagyonadónál az 1931/32. évre előirányzott 10 millió P-vel szemben, a 100 %-os adópótlékkal együtt, 16 millió' irányoztatött elő az 1932/33. évre. Az alkalmazottak különadójából az említett adóemelés folytán 4 millióval többet remél a kormányzat az előző évi előirányzatnál. Megemlíti végül a bizottság, hogy a kezelés egyszerűsítése érdekében ezúttal a pénzügyi tárcánál az egyenesadók között irányoztatött elő a nyilvános betegápolási J)ótadó, a rokkantellátási- adó és a gépjáró művek közúti adója, összesen 29,80^.600P összeg-