Képviselőházi irományok, 1931. III. kötet • 206. sz.

Irományszámok - 1931-206. A m. kir. miniszterelnöknek az 1932/33. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

12 síthetőnek látszott a gyáripari statisztikai felvétellel, mert a közhasználatú áramfejlesztő és áramelosztó-telepekről már 1921-től kezdve rendszeresen begyűjtetnek a vonatkozó adatok, csak nem községek szerint való részletezéssel. A két adatgyűjtésnek ez az egyesítése oly módon oldatott meg, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a kereskedelemügyi minisztérium részére szükséges adatokat az 1930. és 1931. évekre visszamenően a közhasználatú áramfejlesztő és áramelosztótelepekhez kibocsátandó, a két évre vonatkozóan egyesített pótkérdőlapokon gyűjti be (71. és 72. sz. melléklet). A gyárak üzemi berendezésétől csak az erőgépi felszerelés az, amely az évenkinti gyáripari termelési és üzemi adatgyűjtés során rendszeresen megállapíttatik. A munkagépek és az egyéb üzemi berendezési tárgyak adatainak évenkinti bejelentése azonban elmarad, egyrészt azért, mert az itt bekövetkező változás egyik évről a másikra a gyáripar egészét tekintve nem jelentékeny, másrészt pedig az évenkinti bevallás az adatszolgáltatókra nézve rendkívül nagy megterhelést jelentene. Minthogy azonban a gyárak egész üzemi berendezésének statisztikai megfigyelése elengedhetetlen, az ily irányú felvétel csak öt évenkint hajtatik végre. Az első felvétel 1927. évről történt, a második 1932-ről esedékes. E felvétel során beterjesztendő adatok természetéről a 73. sz. mellékleten található pótkérdőlap tájékoztat. 30. Részvénytársasági statisztika. E megnevezés alatt foglalható össze az a felvétel, melyet a Központi Statisztikai Hivatal a részvénytársasági formában működő őstermelő, bányászati és kohászati, ipari és kereskedelmi vállalatokról évenkint végrehajt. Az adatgyűjtés a mai alakjában az 1921. évtől, kezdődően folyik. A korábbi években ugyan, már az 1902. évtől kezdődően szintén volt évenkint megismétlődő részvénytársasági statisztikai felvétel, ez azonban csak az ipari vállalatokra terjedt ki. Az adatokat egyéni kérdőíveken (74. sz. melléklet) az adatszolgáltató részvénytársaságok igazgatóságai közvetlenül a Központi Statisztikai Hivatalhoz terjesztik be. A kérdőív az 1921. évtől kezdve lényegében változatlan. 31. Árstatisztika. A nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árakra vonatkozólag a Központi Statisztikai Hivatal már hosszabb idő óta állandóan gyűjt adatokat havi, vagy félhavi időközökben. Az adatokat túlnyomórészben a Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság tagjai és szakértői szolgáltatják, ezenkívül egyes oly cégek és vállalatok, melyek erre önként vállalkoztak. A begyűjtött árak alapján számítja ki a Hivatal a nagykereskedelmi és a létfenntartási indexszámokat. A folyó évben a Központi Statisztikai Hivatal meg fogja kísérelni a mezőgazdasági termelői árak begyűjtését, illetőleg meghatározását. Természetesen ez is csak oly adatszolgáltatók útján történhetik, akik erre önként vállalkoznak s akikben meg van a garancia arra, hogy vállalt feladatukat kellő lelkiismeretességgel és szakértelemmel el tudják látni. 32. Külkereskedelmi statisztika. A külkereskedelmi statisztikai adatgyűjtést elsőízben az 1881 : XIII. t.-c. szabályozta s annak alapján 1881. évi május hó í-én indult meg ez az adatgyűjtés. Az árunyilatkozatokon foglalt értékbevallások megbízhatatlansága miatt 1883-ban az «Értékmegállapító Bizottság» alakíttatott, amely 11 szakosztályban működött és félévenkint állapította meg