Képviselőházi irományok, 1931. III. kötet • 206. sz.

Irományszámok - 1931-206. A m. kir. miniszterelnöknek az 1932/33. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

13 a külkereskedelmi forgalomban szereplő áruk egységértékeit. Az értékmeg­állapító bizottság ebben a formájában 1893-ig működött, amikor a bizott­ság újjászervezése vált szükségessé. A bizottság újjászervezése — amely lényegé­ben a mai bizottsági szervezetnek alapjait vetette meg — szorosabbá tette a Köz­ponti Statisztikai Hivatal és a bizottság kapcsolatát s ezzel az értékmegállapí­tást is biztosabb alapokra helyezte. Az 1881-ben megindult külkereskedelmi statisztikai adatgyűjtést később számos kisebb rendelkezés módosította, illetőleg tökéletesítette. A részletrendel­kezések egyesítése, másrészt az adatgyűjtés pontosságának és teljességének foko­zottabb biztosítása végett jött létre az 1895 : XVIII. t.-c., amery számos vonatko­zásban fontos új rendelkezéseket is tartalmazott. Az 1906: XXIII. t.-c. az Ausztria és Magyarország között lebonyolódó áruforgalomra vonatkozó adat­gyűjtés összekapcsolása és egybehangzóvátétele, valamint az értékmegállapítás­nak azonos elvek alapján való rendezése érdekében újból szabályozta ezt az adat­gyűjtést, s annak alapján folyt az adatgyűjtés 1925. évi január hó l-ig. A külkeres­kedelmi statisztika jelenlegi rendszerét az 1921 : LII. t.-c. állapította meg, amely az új vámtörvénnyel egyidőben 1925. évi január ró 1-én lépett életbe s a válto­zott viszonyoknak megfelelően szabályozta az adatgyűjtést. E törvény szerint a külkereskedelmi statisztika céljaira be kell jelenteni minden árut, amelyet az ország területére behoznak, az ország területéről kivisz­nek, vagy az ország területén átvisznek. Az adatgyűjtést kettős adatgyűjtő szervezet végzi: a vámhivatalok és a szállítási vállalatok. Mindkét adatgyüjtőszerv bekapcsolódik minden egyes áru­behozatalba és árukivitelbe. Az adatgyűjtésnek az az alapelve, hogy a küldeményt mindaddig nyomon kövesse, míg annak végleges rendeltetése el nem dől. A beho­zatalban a vámhivatal kezdi és rendszerint a szállítási vállalat fejezi be az adat­gyűjtést. A kivitelben általában a szállítási vállalatnak jut a kezdő, a határszéli vámhivatalnak a befejező szerep. A két adatgyüjtőszerv a gyakorlatban tehát ellenőrzi egymást. A külkereskedelmi adatok feldolgozása havonkint történik. Az 1922. évben az értékmegállapító bizottság is ujjászerveztetett és ettől­fogva hatásköre a külkereskedelmi statisztikai értékmegállapításon kívül a sta­tisztika más ágaira, főleg pedig az árstatisztikára is kiterjed. A külkereske­delmi adatgyűjtés a 75—89. sz. mellékleten bemutatott mintákon történik. 33. Budapest gabona- és lisztforgalmának statisztikája. Az adatgyűjtés 1897. évi január hó 15-én indult meg. Kiterjed a vasúton és hajón Budapestre érkezett és innen elszállított búza-, rozs-, árpa-, zab-, tengeri-, repce-, liszt- és korpameny­nyiségekre s ezenkívül a Budapesten hajón átmenő (tranzito) fenti szállítmányokra. Az adatgyűjtésben résztvesznek a Budapest székesfőváros területén lévő vasúti állomások és hajózási ügynökségek. A kimutatásokat naponkint tartoznak bekül­deni az adatszolgáltató szervek és ezekből napi, heti és havi összeállításokat készít a Központi Statisztikai Hivatal (90. és 91. sz. melléklet). 34. Nyilvános áruraktárak és szövetkezeti gabonaraktárak gabona- és őrlemény­forgalnii statisztikája. Az adatgyűjtés 1906. évi november hava óta folyik. Kiterjed a nyilvános áruraktárak és a szövetkezeti gabonaraktárak búza-, rozs-, árpa-, zab-, tengeri-, liszt (gabonaliszt) és korpakészleteire. Az adatszolgáltatás hetenkint történik s a heti kimutatások adatait a Központi Statisztikai Hivatal szintén hetenkint állítja össze országrészek szerint csoportosítva. Ennek megfelelően külön mutatja ki a budapesti, a pest megyei, a felsőtiszai,* a tiszavidéki és a dunántúli

Next

/
Thumbnails
Contents