Képviselőházi irományok, 1931. III. kötet • 206. sz.

Irományszámok - 1931-206. A m. kir. miniszterelnöknek az 1932/33. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

9 végén a terméseredményekkel kiegészített vetésterületi kérdőívek és a járási gazdasági felügyelők által szeptember hó második felében beküldött lajstromok adatainak segítségével történik. A gazdasági felügyelők által beterjesztett lajstromokon az adatok községenkint vannak kimutatva, külön a 20 kat. holdnál kisebb és külön a 20 kat. holdnál nagyobb gazdaságokról. A 20 kat. holdnál kisebb gazdaságok terméseredményeinek megállapítása becslés útján történik, ehhez használja fel a Központi Statisztikai Hivatal a gazdasági felügyelők termésátlagadatait (51. sz. melléklet) és erre a célra szolgálnak a cséplési statisztika eredményei is. 20. Cséplési statisztika. A cséplési statisztika adatait a cséplőgéptulajdonosok (kezelők, bérlők) szolgáltatják oly módon, hogy a cséplési idény alatt bejelentik a négy kalászos termény kicsépelt mennyiségét és annak a területnek nagyságát, amelyiken ez* a kicsépelt gabonamennyiség termett. A bejelentés- hetenkint történik. A cséplési statisztikai adatok bejelentésére szolgáló nyomtatványok (cséplőgépjegyzék, számlálólapok) mintái a melléklet 52—54. sorszámai alatt találhatók. 21. Birtokforgalmi statisztika. A birtokforgalmi statisztika az 50 kat. holdas és ennél nagyobb földbirtokok állagában bekövetkezett változásokról tájékoztat. Ez az adatgyűjtés az 1913. évben indult meg, de csak a 100 kat. holdas, vagy ennél nagyobb birtokok forgalmára terjedt ki. Ez a birtoknagyság azonban igen magas volt, az adatok földbirtokpolitikai következtetésre mindig kevésbé lettek alkalmasak, ezért 1928-ban az alsó határ 50 kat. holdban állapíttatott meg. A reform a nyilvántartott földbirtokoknak számát kétszeresre emelte. Az adatszolgáltató közigazgatási hatóságok minden év január havában (56. sz. melléklet) bejelentik az év folyamán létrejött változásokat. Az 50 kat. holdas és ennél nagyobb földbirtokok állagát 1928-ban az 55. számú mellékleten bemutatott mintájú számlálólapon jelentették be. Amennyiben időkczben új 50 kat. holdas vagy ennél nagyobb földbirtok alakul, arról a közigazgatási hatóság továbbra is egy ilyen számlálólapot állít ki. A jövőben, ha a változás a földbirtokreform végrehajtása vagy parcellázása következtében jött létre, a közigazgatási hatóság nem állít ki számlálólapokat, hanem az új parcellatulajdonosokról statisztikai gyüjtőívet tölt ki (57. sz. melléklet). Ez az 1933. évben életbelépő újítás úgy az adatszolgáltatókra nézve, mint az adatok feldolgozására vonatkozólag az eddigi gyakorlattal szemben jelentékeny könnyítést fog jelenteni. A számlálólapon és a lajstromokon a régi ós az új tulajdonosra vonatkozólag demográfiai adatok is (honosság, anyanyelv, vallás) rendelkezésre állanak. 22. Földbirtokteherstatisztika. A földbirtokteher 1898-ban és 1905-ben már statisztikai felvétel tárgyát képezte, a vonatkozó adatok azonban nem kerültek nyilvánosság elé. Az adatgyűjtés mai alakjában 1928-ban indíttatott meg azzal, hogy a telekkönyvi hatóságok az 1928. évi február 29-i teherállapotot bejelentették, 1928 március 1-től kezdődőleg pedig minden egyes bejegyzésről vagy törlésről külön statisztikai teherlapot állítanak ki (58—59. sz. melléklet). Nem kell statisztikai teherlapot kiállítani, ha a bekebelezés házra (épületre), mint egyedüli jelzálogra történt. A telekkönyvi hatóságok az összegyűlt statisztikai teherlapokat naptári negyedévenkint küldik be a Központi Statisztikai Hivatalhoz. A földbirtokot terhelő adatok megállapítása a jövőben a hitelintézetektől beszerzendő adatok alapján terveztetik. Képv. iromány. 1931—1936. III. kötet. 2