Képviselőházi irományok, 1931. III. kötet • 206. sz.

Irományszámok - 1931-206. A m. kir. miniszterelnöknek az 1932/33. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

10 23. Szüreti statisztika. A szüreti statisztikai adatgyűjtéssel 1873. év óta foglalkozik a Központi Statisztikai Hivatal. A szüreti statisztikai adatokat (a szőlővel beültetett terület nagysága, a musttermés mennyisége, stb.) a községi elöljáróságok becslés alapján minden év november havában jelentik be. Kisebb-nagyobb módosításoktól eltekintve ennél az adatgyűjtésnél lényegesebb reform az új munkaterv alapján lép életbe. A módosított adatgyűjtésnél a szőlőt ért elemi csapások kimutatása jóval terjedelmesebb lesz, mint a korábbi kérdőíven volt. Bővült továbbá a tervezet a csemegeszőlők területének nagyságát tudakoló kérdőponttal, a borárakra, végül a szőlősgazdák eladatlan óborkészletére vonatkozó kérdésékkel is (60. sz. melléklet). 24. Allatvásári statisztika. Az állatvásárokra vonatkozó statisztikai adatgyűjtés 1893-ban indult meg oly módon, hogy a vásártartó községek a vásár befejezése után három napon belül beszámoltak a forgalomról. Ennél az adatgyűjtésnél 1925-ben történt újítás, amikor a nagyobb forgalmú állatvásároknál a kialakult árak is kérdeztettek. Az így nyert adatok azonban sem feldolgozásra, sem közlésre nem voltak alkalmasak, ezért a jelen munkatervben ez a kérdés már nem vétetett fel. Az állatvásárokról szerkesztett kimutatások kétfélék : A kisebb vásárokról egy egyszerű forgalmi kimutatás készítendő (61. sz. melléklet), a nagyobb forgalmú vásárokról készítendő kimutatásokban pedig a felhajtott és az eladott állatokát kor és fajta szerint megkülönböztetve kell kimutatni (62. sz. melléklet). 25. Tejüzemi statisztika. Az üzemengedéllyel rendelkező tej gyűjtő és feldolgozó telepek forgalmát bemutató statisztikai felvétel 1927-ben indult meg. Az adatszolgáltatásba bevont tejüzemek minden év január 15-ig kötelesek az üzemekre vonatkozó fontosabb kérdéseket tartalmazó statisztikai kérdőívet kitölteni. A tejüzemi statisztikai kérdőív kétféle. A tejgyüjtőtelepek, fölözőállomások (tejcsarnokok) egy egyszerűbb formájú (63. sz. melléklet) kérdőívet, a városi tejellátó, vaj-, sajt és egyéb tejtermékeket gyártó tejipari üzemek pedig egy részletesebb (64. sz. melléklet) kérdőívet kötelesek kitölteni. 26. Bányászati és kohászati statisztika, a) A bánya- és kohóművek termelési és üzemi viszonyait kutató évi adatgyűjtés az 1921. évtől kezdve tartozik a Központi Statisztikai Hivatal hatáskörébe. Azelőtt az adatokat a pénzügyminisztérium gyűjtötte be és dolgoztatta fel s a kész feldolgozási eredményeket bocsátotta a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére. Az adatok begyűjtését és feldolgozását 1921 óta — a bányakapitányságok közbeiktatásával — a Központi Statisztikai Hivatal végzi. Az adatok beszolgáltatására egyéni kérdőívek szolgálnak, melyeket az adatszolgáltató bánya- és kohóművek töltenek ki. A kérdőív (65. sz. melléklet) jelenlegi alakjában az előző évi állapottal szemben annyiban változott, hogy a balesetek részletezésére vonatkozó, valamint a bányatárspénztárak vagyoni állapotát és üzleti eredményét tudakoló s inkább a szociális statisztika köréhez tartozó kérdőpontok itt elhagyattak. b) Az évi adatgyűjtésen kívül 1931. évi «július 1-től kezdve a Központi Statisztikai Hivatal hajtja végre a széntermelésre és szénelosztásra vonatkozó havonkinti adatgyűjtést is, amelyet annak idején a Szénkormány biztosság végzett, majd a kereskedelemügyi minisztérium folytatott. Az adatok begyűjtése egyéni