Képviselőházi irományok, 1931. III. kötet • 206. sz.

Irományszámok - 1931-206. A m. kir. miniszterelnöknek az 1932/33. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

8 15. Halálos kimenetelű balesetek statisztikája. A csendőrörsök és rendőrkapitányságok kötelesek valamennyi halálos kimenetelű balesetről egyéni statisztikai lapot kiállítani és azokat esetenkint beküldeni a Statisztikai Hivatalhoz (45. sz. melléklet). Ezzel az adatgyűjtéssel 1930 január 1 óta foglalkozik a Központi Statisztikai Hivatal. 16. Árvaházak statisztikája. Az állami gyermekmenhelyekről hosszabb idő óta végrehajtott adatgyűjtéshez hasonlóan már korábban tervbe vétetett az árvaházakra vonatkozó adatgyűjtés végrehajtása is, eddig azonban költségvetési okokból nem volt megvalósítható. Az adatgyűjtés végrehajtását a 46. sz. mellékleten bemutatott mintájú kérdőíven tervezi a Központi Statisztikai Hivatal. * * * Mezőgazdasági termelési\ statisztika. A mezőgazdasági termelési statisztika kiterjed a szántóföldön termelt gazdasági növények vetésterületére és terméseredményére vonatkozó statisztikai adatok összegyűjtésére. -Ez a statisztikai felvétel 1868-ban indult meg, 1895-ben bővült azzal, hogy az addigi 20 gazdasági növénnyel szemben 34 gazdasági növény adatait kérdezte. Az egész adatgyűjtés 1913-ig becslésen alapult, azontúl a 100 kat. holdnál nagyobb gazdaságok külön vallották be a vonatkozó adatokat, a 100 kat. holdnál kisebb gazdaságok eredményeit azonban a községi elöljáróságok azontúl is becslés útján állapították meg. Az adatgyűjtés rendszerében újabb nagyobb változtatás 1922-ben lépett életbe. Ez időtől kezdve & bevetett terület nagyságát 53 gazdasági növényre vonatkozólag minden gazdálkodó egyénileg vallotta be, mégpedig a 20 kat. holdas és ennél nagyobb területen gazdálkodók egyéni kérdőíven, a többiek lajstromon. A terméseredmény megállapítása ettől az időtől kezdve csak a 20. kat. holdnál kisebb gazdaságokra vonatkozólag történt becslés útján. 1931. évtől kezdődőleg a vetésterület bevallása részben ismét becslés útján történik, amennyiben az 5 kat. holdas és ennél kisebb gazdaságok ettől az időponttól kezdődőleg nem szolgáltatnak egyéni adatokat, a vetési adatokat a községi elöljáróságok szakértők bevonásával becslés útján állapítják meg. A vetésterületi statisztikai felvétellel kapcsolatosan 1927-től 1930-ig gazdasági üzemi kérdések is szerepeltek a lajstromokon, illetőleg a kérdőíveken. Az első évben a szántóföldek trágyázásának mérve, majd a baromfiállomány nagysága, a gyümölcsfák száma, végül a gazdaságok szarvasmarhalétszáma és tejelési viszonyai képezték az üzemi felvétel tárgyát. A mezőgazdasági termelési statisztikai felvétel 1931. évi redukciója után az üzemi adatok gyűjtése is elmaradt. A mezőgazdasági termelési statisztika részei: a vetésterületi statisztika, az elemi csapások statisztikája, a terméseredmények statisztikája és a csépíési statisztika. 17. Vetésterületi statisztika. A vetésterületi statisztikai adatokat minden év május 15-én a közigazgatási hatóságok útján a gazdálkodók szolgáltatják. Az 5 kat. holdnál kisebb gazdaságok vonatkozó adatait a községi elöljáróságok szakértők bevonásával becslés alapján állapítják meg. A felvétel a 47—49. sz. mellékleten bemutatott kérdőminták útján történik. 18. Elemi csapások statisztikája. Az elemi csapásokról (50. sz. melléklet) a községi elöljáróságok minden év augusztus havában becslés útján szolgáltatnak adatokat. Csakis a teljesen megsemmisített vetésterületeket jelentik be, felsorolva a kárnemeket és annak a terménynek nevét, amelyik vetésterülete megsemmisült. 19. Terméseredmény statisztika. A terméseredmények megállapítása a 20 kat. holdas és ennél nagyobb területekre nézve a gazdálkodók által október hó