Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-131. A képviselőház igazságügyi és társadalompolitikai bizottságának együttes jelentése "a társadalombiztosítási bíráskodásról" szóló 125. számú törvényjavaslat tárgyában

66 131. szám. IL A részletek tekintetében az együttes bizottság a következők kiemelését tartotta szükségesnek, illetve a következő módosításokat fogadta el : 1. Az 1. §-hoz. Az együttes bizottság az 1. §. 1. pontja helyébe a következő szöveget fogadta el és pedig : «1. a budapesti központi kir. járásbíróság és azok a kir. járásbíróságok, amelyeket az igaz ságügy miniszter ezzel a hatáskörrel felruház». A módosítás elfogadásánál a bizottságot az vezette, hogy a jelen törvényjavaslat 10. §-ának a rendelkezése már alapul veszi azt a helyzetet, hogy a budapesti központi kir. járásbíróságnak lesz társadalombiztosítási ügyekben hatásköre és így a javaslott módosítás a két rendelkezés összhangjának helyreállítása végett szükséges. Kifejezésre juttatja az együttes bizottság azt az álláspontját, hogy az igazságügyminiszter azokat a kir. járásbíróságokat fogja társadalombiztosítási bíráskodási hatáskörrel felruházni, ahol a szakszerűség előfeltétele biztosítva lesz az esetek nagyobb számánál fogva, mert ilyen körülmények között az eljáró bíró az eldöntésre váró perek nagyobb száma folytán egységes gyakorlatot fog kialakítani és rendelkezésre fognak állani ugyanennek a célnak az érdekében a szakértők, valamint a peres felek ügyvédei is. > Miután az összes bíróságokra kiterjedő felügyeleti jogánál fogva az igazságügyminiszternek módjában van mórlegelni az összes körülményeket, az igazságügyminiszter helyesen ruháztatik fel azzal a jogkörrel, hogy ő jelölje ki azokat a járásbíróságokat, amelyeknek társadalombiztosítási bíráskodási hatáskörrel való felruházása szükséges. Egyébként az igazságügyminiszter ruházza fel egyéb törvényhozási felhatalmazás alapján a bíróságokat telekkönyvi, fiatalkorúak bírósági és bányabírósági jogkörrel. 2. A 2. §-hoz. A javaslat eredeti 2. §. első bekezdése után az együttes bizottság határozata értelmében a következő második, harmadik, negyedik és ötödik bekezdés Írandó : «A kir. járásbíróságok ítélőbíróból, továbbá egy munkaadó és egy munkavállaló ülnökből álló tanácsban bíráskodnak azokban az ügyekben, amelyeknek tárgya betegsegélyezési, baleseti-kártalanítási, rokkantság, özvegység és árvaság címén járó ellátási igény, akár az intézet, akár a munkaadó ellen folyik a per. Azt, hogy az ebben a bekezdésben felsorolt ügyekben mily határozatokat hoz a bíróság ülnökök közreműködése nélkül, az igaz ságügy miniszter rendelettel szabályozza. Ha valamelyik ülnök szabályszerű idézésre nem jelenik meg vagy eltávozik, a bíróság ülnökök közreműködése nélkül jár el. Az ellen az ülnök ellen, aki a tárgyalás rendjét zavarja a bíró ezer pengőig terjedhető pénzbírságot szab ki és ha az ülnök magatartása miatt a tárgyalást el kellett halasztania, az ezzel felmerülő költségekben is marasztalja. Az ülnökök létszámára, tisztük elnyerésére, tartamára, gyakorlására és elvesztésére vonatkozó szabályokat az igaz ságügy miniszter a népjóléti és munkaügyi miniszterrel egyetértve, rendelettel állapítja meg. Az ülnököknek sem díjazásra, sem költségmegtérítésre igényük nincs ; az igazságügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve az ülnökök részére munkabérveszteségük megtérítésére rendelettel ülési díjat állapíthat meg». * Ezen módosítással az együttes bizottság egyrészről fenntartotta az ülnöki intézményt, azonban a díjazás tekintetében figyelemmel volt az ország pénzügyi helyzetére, amidőn*elvileg kimondotta, hogy az ülnökök sem díjazásra, sem költségmegtérítésre igényt nem támaszthatnak. 3. Az együttes bizottság a II. fejezet címéül «II. A társadalombiztosítási bírás-