Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-128. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter jelentése a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1929. évi XII. egyetemes Értekezletén elfogadott ajánlásokról és egyezménytervezetekről

46 128. szám. 3-iU melléklet a 128. számú irományhoz. Egyezménytervezet a hajók rakodásánál és kirakásánál elfoglalt munkások baleset elleni védelme tárgyában. A Nemzetek Szövetségének Nemzetközi Munkaügyi Szervezete egyetemes Értekezletre a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgatótanácsa által Genfbe egybehívatván és 1929. évi május hó 30-án tizenkettedik ülésszakára összeülvén, miután elhatározta, hogy elfogad különböző javaslatokat a hajók rakodásánál és kirakásánál elfoglalt munkások baleset elleni védelme tárgyában, amely kérdés az ülésszak napirendjének második pontja volt és miután elhatározta, hogy ezeket a javaslatokat nemzetközi egyezménytervezet formájába foglalja, elfogadja ezerkilenc-zázhuszonkilencedik évi június hó huszonegyedik napján a következő egyezménytervezetet, amely versaillesi szerződés XIII. részében és a többi békeszerződés megfelelő részeiben foglalt rendelkezések szerint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Tagjai által lesz megerősítendő : 1. cikk. A jelen egyezmény szempontjából: 1. a «munka» kifejezés jelenti és magábanfoglalja egészben vagy részben azt a munkát (műveletet), mely tengeri vagy belvízi hajó be- vagy kirakodására szükséges, ide nem értve a hadihajókat, bármely tengeri vagy belvízi kikötőben, dockban mólón (wharf), rakparton és minden hasonló helyen, ahol ily munka végeztetik ; és 2. a «munkás» kifejezés vonatkozik valamennyi efajta munkánál elfoglalt személyre. 2. cikk. Medencén,' mólón, rakparton vagy más hasonló helyen átvezető utak, melyeket a munkásoknak használniok kell, hogy a munkák elvégzésére szánt munkahelyre jussanak, vagy onnan eljöjjenek, továbbá a szárazföldön lévő összes munkahelyek olyan állapotban tartandók, mely az ott dolgozó munkásoknak kellő biztonságot nyújt. Nevezetesen, 1. minden szárazföldi munkahely és a legközelebbi közúttól azokhoz vezető, fent említett közlekedő utaknak veszélyes részei hatályos és veszélytelen világítással látandók el; 2. a mólókon és rakpartokon annyi helyet kell szabadon hagyni, amennyi a 3. cikkben említett közlekedő utakhoz való akadálytalan járást biztosítja ; 3. ha a móló vagy rakpart szélén szabad út van hagyva, ennek legalább 90 centiméter (3 láb) szélességűnek kell lenni és más akadály nem hagyható rajtuk, mint használatban álló szilárd szerkezetek, gépek és tartozékok ;