Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-125. Törvényjavaslat a társadalombiztosítási bíráskodásról

20 125. szám. A 11. §-hoz. E §. rendelkezései lényegileg megfelelnek a mai jogállapotnak (44.200/1921.

1. M.. számú rendelet 3. §. ut. bek. 4. és 5. §.) azzal az eltéréssel, hogy a törvényjavaslat a 10. §. és a 12. §. 2. bekezdésének esetein kívül kerüli az illetékesség kizárólagossá tételét. Nincs ugyanis elegendő ok arra, hogy az illetékesség hiányát a bíróság minden perben a perbebocsátkozás után is hivatalból vegye figyelembe és hogy az alávetésen alapuló illetékesség mindig ki legyen zárva, már pedig az 1911 :

1. t.-e. 45. és 50. §-a szerint az illetékesség kizárólagosságának éppen ez a legfőbb jogi jelentősége. A 12. §-hoz. Megegyezik a mai jogállapottal (44.200/1921. I. M. sz. rendelet 1. §), azzal az eltéréssel, hogy a most idézett rendelet 36. és következő §-ában szabályozott külön közigazgatási eljárást elejti, mert a gyakorlati tapasztalatok szerint erre nincs szükség. Ezt. pótolják a törvényjavaslat 35—39. §-aiban meghatározott eljárás szabályai. A 13—15. §-hoz. E §-ok lényegében megfelelnek a 44.200/1921. I. M. sz. rendelet 35., 9. és 10., 11., illetőleg 12. §-ának és a 35.000/1924. I. M. sz. rendelet 1. §-ának. A 15. §. mindazonáltal — a mai jogállapottal szemben — kizárja azt, hogy a munkavállaló olyan valakivel képviseltesse magát, aki sem nem ügyvéd, sem a polgári perrendtartási törvény 95. §-ában foglalt hozzátartozók közé nem tartozik, mert ennek a tágító szabálynak elvi indokoltsága eddig sem volt, fenntartásának eredménye csak a zugirászat kifejlődése lehetne és mert a felek a gyakorlati tapasztalatok szerint eddig sem éltek a mai jog kiterjesztő szabályával. A 16. §-hoz. A 44.200/1921. I. M. sz. rendelet 13. §-ától eltér annyiban, hogy közvetlen keresetlevelet enged akkor is, ha az intézet a panasz felterjesztésével elfogadható, ok nélkül késik. A 17. és 18. §-hoz. Megfelelnek a 44.200/1921. I. M. sz. rendelet 15. és 16. §-ának. A 18. §. mégis tartalmaz egj újítást: azt, hogy a fellebbezést és keresetet nemcsak a társadalombiztosítási bíróságoknál, hanem más járásbíróságoknál is érvényesen be lehet adni vagy szóval elő lehet terjeszteni. Az új rendelkezés célja a társadalombiztosítási bíróságból távol levő felek helyzetének megkönnyítése. A 19.§-hoz. Megfelela44.200/1921.I.M.sz. rendelet 17. §-ának úgy, amint az ma a 35.000/1924. I. M. sz. rendelet 2. §-ában foglalt módosítással hatályban van. A 20. §-hoz. Ez a §. arról az esetről rendelkezik, amikor az intézet a határozat meghozatalával vagy a panasz felterjesztésével elfogadható ok nélkül késedelmeskedik. A rendelkezései lényegileg megfelelnek a 44.200/1921. I. M. sz. rendelet 14. §-ának azzal a kiegészítéssel, hogy a bíróságot ebben az esetben ideiglenes intézkedésre jogosítja fel. A társadalombiztosításügyi perekben érvényesített követelések legnagyobb része az élet fenntartására szükséges szolgáltatás iránt folyik, ha tehát az intézet késedelmesen jár el, ideiglenes intézkedés hiányában a bírói végítélet meghozataláig a felperes nyomorba juthatna. Mellőzi e §. a mai rendeletnek azt a rendelkezését, hogy a bíróság a póthatáridő eredménytelen letelte után újabb póthatáridőt is tűzhet, mert a bíróság az első póthatáridőt is esak akkor tűzi ki, ha az intézet késedelmét megállapítja, ebben az esetben pedig túlságos kedvezés volna, ha a póthatáridő lejárta után még újabb póthatáridőt is 'tűzne ki. A 21. és 22. §-ohhoz. A 21. §. megfelel a 44.200/1921. I. M. számú rendelet 21. §-ának, illetőleg a 35.000/1924. I. M. számú rendelet 4. §-ának, a 22. §. pedig a 44.200/1921. I. M.^zámú rendelet 22. §-ának. A 23. §-hoz. Megfelel a 44.200/1921. I. M. számú rendelet 23. §-ának, illetőleg a 35.000/1924. I. M. számú rendelet 5. §-ának azzal az eltéréssel, hogy csak a munkavállaló javára tesz eltéréseket a perrendtartás szabályaitól. Nem indokolható, hogy a munkavállaló ellenfelének beismerése miért ne járjon azzal a követ-