Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.
Irományszámok - 1931-185. Törvényjavaslat az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről
288 185. szám. értenek. Ezt a nem kívánatos helyzetet már az országgyűlési tagok erkölcsi integritása érdekében is lehetőleg meg kell előzni. Azonfelül az említett megbízások és alkalmazások a közönség körében azt a hitet ébresztik, hogy a vállalatok az országgyűlési tag felkérésével a vállalat politikai helyzetét akarják erősíteni és az országgyűlés tagját arra kívánják felhasználni, hogy a vállalat érdekeit politikai befolyásával előmozdítsa. Amennyiben tehát az országgyűlés tagjának a vállalat érdekében kifejtett tevékenysége nem is lenne az érdekeltségi vagy közbenjárási összeférhetetlenségnek a 14—22. §-okban megállapított körébe vonható, a közélet tisztaságára akkor is bizonyos árny vetődnék és a parlament erkölcsi integritása csorbát szenvedne. Az országgyűlési tag erkölcsi integritásához hozzátartozik, hogy törvényhozói hivatását teljes önzetlenséggel lássa el; tehát a tagság tartama alatt ne szerezzen olyan előnyöket, amelyeket különben meg nem szerzett volna és amelyeket szaktudásával ki nem érdemelt. Ha megállapítható az, hogy az országgyűlés tagja a gazdasági életben valamilyen pozíciót tisztán országgyűlési tagságára tekintettel szerzett meg, ez az illető országgyűlési tag és az egész parlament tekintélyét aláássa a közvéleményben. Végre félő, hogy amennyiben az országgyűlés tagjai részére ezeket az indokolatlan gazdasági megbízásokat és alkalmazásokat nem tesszük lehetetlenné, akkor egyesek állásfoglalását bizonyos gazdasági kérdésekben befolyásolhatja az, hogy gazdasági pozíciók elnyerésére törekednek. Ez a lehetőség azonban a parlamenti tagok függetlenségét kockáztatja és azért meg kell előzni. A hasonló természetű megbízások korlátozására a külföldi törvényhozásokban is találunk példákat. Ebből a szempontból elsősorban az 1928. évi december 30-i francia költségvetési törvény 88. cikkének IV. pontja jön figyelembe. E pont eltiltja, hogy szenátor vagy képviselő országgyűlési tagsága alatt meghatározott részvénytársaságoknál meghatározott megbízásokat vállaljon ; az összeférhetetlenség azonban nem következik be, ha a törvényhozás tagja a vállalati tevékenységet olyan vállalatnál folytatja, amelyben megválasztása előtt részes volt. Hasonló rendelkezéseket találunk egyes német államokban is. Ausztriában minden vállalati megbízást be kell jelenteni és esetenként döntik el, hogy az országgyűlés tagja megtarthatja-e azt. A 11. §. összeférhetetlenségének négy lényeges tényálladéki eleme van. Elsősorban csak az országgyűlési tagság elnyerése után kapott megbízásokra vonatkozik. Ebből folyik, hogy a korábbi megbízásokat akadály nélkül meg lehet tartani. Másodsorban összeférhetetlenséget csak olyan nyerészkedésre irányuló vállalatnál kapott megbízás okoz, amelyben az országgyűlés tagja korábban nem működött. Ennélfogva nincs összeférhetetlenség, ha az országgyűlés tagja olyan vállalatnál kap a tagság tartama alatt új megbízást, amely vállalatnál a tagság tartama előtt valamely minőségben már működött, a vállalat tevékenységében valami módon már résztvett és ennek következtében feltehető, hogy az új megbízás eddigi tevékenységének a honorálása, a vállalathoz korábban fennállott kapcsolatainak a következménye. Harmadsorban a teljesen új megbízás is csak akkor okoz összeférhetetlenséget, ha az országgyűlés tagja gazdasági téren korábban hivatásszerűen nem tevékenykedett. Aki tehát gazdasági téren már a tagság tartama előtt szakirányú tevékenységet folytatott, új megbízásokat kaphat olyan vállalatoknál is, amelyekhez eddig nem volt kapcsolata. A gazdasági tevékenységi körét tehát új vállalatokra is akadály nélkül kiterjesztheti. Az összeférhetetlenség csak azokat az országgyűlési tagokat korlátozza ? akiknek hivatásához a gazdasági téren való tevékenység az
