Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.
Irományszámok - 1931-185. Törvényjavaslat az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről
185. szám. 269 a törvényhozó hatalomnak, a köztisztviselői kar pedig a végrehajtó hatalomnak a szerve. Az egyes államhatalmakban a közreműködés egymástól eltérő különleges tulajdonságot kíván meg és azokban, akik az illető hatalom gyakorlásában közreműködnek más-más értékeket fejleszt ki. Ezek a tulajdonságok és értékek vagy a funkciók halmozása idejében is fennmaradnak és akkor a másik államhatalom szempontjából egyenest károsak lehetnek, vagy elhomályosulnak és akkor ez az eredetileg végzett köztevékenységnek válik hátrányára. Az átlagember lelki berendezkedettsége nem alkalmas arra, hogy különböző tevékenységei közben más-más emberré legyen, hogy épp olyan jó törvényhozó legyen, mint bíró vagy tisztviselő. Az országgyűlés tagját pártszempontok is vezetik, a tisztviselőt csak egyetemes érdekek irányíthatják ; az országgyűlés tagja bírálatot mond az állam és szervei felett, sokszor egyenest támadóan lép fel, a tisztviselőnek támogatnia kell a kormányzatot ; az országgyűlés tagja ellenőrzi azt a kormányt, amelynek mint tisztviselő engedelmeskedni köteles. Ezek olyan ellentétek, amelyeket nehéz öszszeférhetetlenség nélkül megoldani. 1 ) Az államhatalmak szervezeti elválasztásával összefüg, hogy az egyik államhatalom körébe tartozó szervezet sokszor bizonyos ellenőrzést, felülbírálatot is gyakorol a másik felett ; ilyenkor még inkább kívánatos, hogy a tevékenységi körök szervezetileg el legyenek választva s ne legyen senki fél és bíró egy személyben. A legtöbb alkotmány szerint például az országgyűlés tagjai nem vehetnek részt olyan bíróságokban, amelyek az országgyűlés által alkotott törvények érvénye, a rendeletek törvényessége, az országgyűlés által vád alá helyezett személyek (államfő, miniszterek, számvevőszéki elnök stb.) működése felett, továbbá országgyűlési, választási vagy összeférhetetlenségi ügyekben ítélkeznek. Nem lehetnek országgyűlési tagok az állami számvevőszék tagjai sem, minthogy ez a hivatal ellenőrzi a költségvetés végrehajtását és ezzel bírói szerepet nyer az országgyűlés és kormány között. Nem lehet az országgyűlés tagja az államfő, aki a parlament két Háza, valamint az országgyűlés és a kormány vitáiban sokszor a döntő bíró szerepét tölti be. Minthogy a parlament általában ellenőrzési jogot gyakorol a közigazgatással szemben, ebből a szempontból is kívánatos, hogy tisztviselők — legalább is jelentékenyebb arányban — ne ülhessenek*az országgyűlésen. 2 ) A közszolgálat kétségtelenül függőségi helyzetet jelent. A közalkalmazott egész hivatali pályája: előlépése, beosztása felettes hatóságaitól, végeredményben a kormánytól függ. A tisztviselőt engedelmességi kötelesség terheli, hivatali feljebbvalóinak utasításait teljesíteni köteles, fegyelmi jogkörük alatt áll. Még fokozottabban nyilvánul meg a függőség és az alávetettség a honvédelmi és közbiztonsági szervezetek tagjainál. Ez a függőségi helyzet az országgyűlésen való szabad működést kétségtelenül korlátozza. Sőt az összeférhetetlenség mellőzése még a közalkalmazásban nem álló országgyűlési tagoknak függetlenségét is érintheti, minthogy ebben az esetben a kormány jóvoltából közhivatali elhelyezésre és ezzel jövő pályájuk biztosítására törekedhetnek. A képviselőség ezzel lépcsővé válhatik különféle állások elnyerésére. Viszont az országgyűlési működés hátrányos visszahatást gyakorol a közszolgálatra. Lazítja a fegyelmet, minthogy az országgyűlés tagja közszolgálati kötelességének nem is tehet teljes mértékben eleget, de azonfelül is kiváltságos helyzetet tud magának biztosítani, sőt esetleg feletteseit megfélemlíteni igyekszik. x ) Werner Weber : Parlamentarische Unvereinbarkeiten (Arch. des öff. Rechts, 1930. 225. etc. §.). a ) Ezt a szempontot részletesebben kifejti Wern&r Weber ; Parlamentarische Unvereinbarkeiten, Archiv des 'Öffentlichen Rechts, 1930.)
