Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.
Irományszámok - 1931-185. Törvényjavaslat az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről
185. szám. - 253 merült fel. 45 ) Ezek az esetek is abból állottak elő, hogy a képviselő napidíját lefoglalták vagy hogy a képviselő a többszörös mandátumok egyikéről sem mondott le, vagy hogy nem mutatta be megbízólevelét, vagy hogy mandátumáról tisztviselővé történt kinevezése után sem mondott le, stb. ellenben gazdasági összeférhetetlenségi bejelentések az első két évtized alatt nem voltak. 46 ) De azért természetesen nem szűnt meg a törvény bírálata, amely kezdetben inkább részletkérdésekre vonatkozott, később azonban általában a gazdasági összeférhetetlenség erősebb kiépítését kívánta. Irányi Dániel már 1876-ban határozati javaslatot nyújtott be az álláshalmozások ellen és abban kívánta a közpénztárakból fizetést vagy nyugdíjat élvező képviselők illetményeinek a rendezését^ javaslatot alkalmivá főleg az tette, hogy a tisztviselői összeférhetetlenség szigora miatt a Házban a nyugdíjasok szaporodtak el. Ugyancsak a tisztviselői összeférhetetlenség szigora vonta maga után a hosszabb tartamú kormánybiztosi kiküldetések megszaporodását, ami kétségtelenül a törvény kijátszása volt. Mocsáry Lajos pedig a képviselői illetmények lefoglalásával előálló összeférhetetlenséget indítványozta törülni, minthogy ez a képviselők zaklatásának szolgálhatott eszközéül, indítványát azonban később visszavonta. 47 ) De egyébként is merültek fel kételyek. így nem volt kimondva a főrendiházi tagsággal való összeférhetetlenség, ami különösen egyes képviselőknek püspökké való kinevezése folytán vált visszássá (Szuppán-eset). Bizonytalanság volt a közös miniszteri állással való összeférés tekintetében (Andrássy-eset). Kérdéses volt, hogy az összeférhetetlenség már a tisztviselői állásra való kinevezéssel vagy csak a kinevezés elfogadásával, illetőleg a hivatali eskü letételével vagy az állás elfoglalásával következik-e be (Zákó-eset), hogy az összeférhetetlen helyzetben levő képviselő képviselői jogait gyakorolhatja-e (György-eset), hogy az össze nem férő állásról mikép kell lemondani (Koronthály-eset), hogy a lemondás el nem fogadása milyen hatással van ,az összeférhetetlenségre (Jókai-eset), hogy a képviselő valamely állás elfogadása előtt az összeférhetetlenség kérdésében véleményt kérhet-e (Hieronimy-eset), stb. Felmerült az a kérdés, hogy a kormánykiküldetés egy éven túl való meghosszabbítása nem okoz-e összeférhetetlenséget (Dárday-eset), hogy az így kiküldött képviselők távozási engedélyt nyerhetnek-e, hogy az összeférhetetlen állásról való lemondás a folyamatban lévő összeférhetetlenségi eljárás folytatását akadályozza-e, hogy-a hivatali összeférhetetlenség fizetéses katholikus egyházi állásokra is vonatkozik-e (Michl-eset), hogy az összeférhetetlenségi bizottság tagságáról le lehet-e mondani (Veszter-eset), stb. 48 ) Közben a törvényhozás több vonatkozásban is érintette a képviselői összeférhetetlenség kérdését. így az 1876 : XXXIX. t.-c. kimondta, hogy elveszti mandátumát az a képviselő, aki megbízólevelét felhívásra sem mutatja be ; a megszűnés kimondását a törvény ideiglenesen az összeférhetetlenségi bizottságra v bízta. Az 1878 : V. t.-c. 56. §-aújra kimondta, hogy a politikai jogainak felfüggesztésére elítélt nem lehet tagja az országgyűlésnek. Az 1885 : VII. t.-c. 12. §-a szabályozta az eljárást arra az esetre, ha a főrendiház tagját képviselőnek választják meg. A képviselővé választás a főrendiházi tagságot egyes esetekben egyenest megszünteti, más esetben a főrendiház tagja ebbeli jogait a képviselőség tartama alatt csak nem gyakorolhatja. Ez a törvény kimondja, hogy a polgári vagy egyházi hivatal vagy méltóság betöltése vagy elnyerése, továbbá a katonai szolgálat nem akadálya a főrendiházi tagság elnyerés 45 ) Id. mű 75. és 76. lapok. M ) Dr. Szivák Imre : Országgyűlési képviselőválasztás és curiai bíráskodás codexe. 437- lap, 47 ) Várnai, id. mű 31—33. lapok; Zeller, id. mű 76, és 77. lapok, 48 ) L. részletesen Várnai, id. mű 34-—64, lapok, •
