Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.
Irományszámok - 1931-185. Törvényjavaslat az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről
238 185. szúm. állást tölt be vagy több olyan foglalkozást folytat, amelyek együttes betöltését, illetőleg folytatását nem tartja kívánatosnak és azért eltiltja. 3 ) Az összeférhetetlenségnek ez az értelme az analógia révén idővel bővült és összeférhetetlenségről beszélnek a jogszabályok olyankor is, amikor a tilalom nem két állás együttes betöltésére vagy két foglalkozás együttes folytatására vonatkozik, hanem valamely állás betöltése vagy foglalkozás folytatása valamely személy részéről nem valamilyen más állás vagy foglalkozás miatt, hanem az illető személy egyéb tulajdonságai, viselkedése, cselekményei miatt van eltiltva (Quasi incompatibilitas). Ebben az esetben tehát már nem állások, foglalkozások tiltott halmozásáról van szó, hanem általában arról, hogy meghatározott okokból valamely állás tovább be nem tölthető, bizonyos foglalkozás tovább nem folytatható. A közhivatalok és közfunkciók elnyerésének a feltételeit a jogszabályok általában pontosan körül szokták írni: nevezetesen megállapítják, hogy az illető állás, hivatal vagy funkció elnyerésétől kik vannak elzárva. Ezeket a jogszabályokat mintegy kiegészítik azok a rendelkezések, amelyek viszont azt állapítják meg, hogy kik nem tölthetik be tovább a már elnyert állást vagy hivatalt, illetőleg kik nem folytathatják tovább a már elkezdett foglalkozást. Az utóbbi rendelkezések közé tartoznak az összeférhetetlenség szabályai is. 4 ) Az összeférhetetlenség tehát valamely állás, hivatal vagy közfunkció elvesztését vonhatja maga után és így az összeférhetetlenség szót gyakran szélesebb körben azzal az értelemmel használják, hogy a közfunkció elvesztésének minden okát Összeférhetetlenségnek mondják. Ezt a szóhasználatot az is indokolja, hogy az elvesztés kimondása rendszerint minden esetben ugyanolyan eljárás szerint történhetik és így az eljárás azonossága az eljárási okok közös elnevezését teszi kívánatossá. A közmegbízatás elnyerésének akadályai és az elvesztésének okai között természetesen összhangnak kell lennie. Mert ha valaki nem nyerhet el valamely hivatalt, viszont el kell azt veszítenie, ha olyan helyzetbe jut, amelyben azt el nem nyerhetné; viszont ha valaki olyan helyzetben van, ami miatt a hivatalt el kellene veszítenie, ésszerűen el sem nyerheti azt. Ezt az összefüggést azonban jó ideig nem látták tisztán és erre kell visszavezetni egyrészt a kizáró okok és elvesztési okok között gyakran indokolatlanul mutatkozó ellentéteket és eltéréseket, másrészt a két joganyagnak teljesen elkülönített kezelését a jogszabályokban és az irodalomban is. Pedig az okoknak két csoportja között rendszerint nem annyira lényegbeli, mint inkább időbeli eltérés van ; ugyanaz az ok az állás elnyeréséig vagy foglalkozás elkezdéséig kizáró ok, azután pedig elvesztési ok, azaz összeférhetetlenség lehet és a két esetben csak az ok érvényesítése történik más szabályok szerint. Ügy a kizárási, mint az elvesztési okoknak a szabályozása azt a célt szolgálja, hogy a fontos közfunkciókat csak arra minden tekintetben alkalmas személyek és kizárólag a közérdek által irányítva végezzék. A nemzeti társadalom közmeggyőződése bizonyos tulajdonságokat kíván meg azoktól, akik a köz szolgálatában állanak s ha úgy tapasztalja, hogy a valóság az erkölcsileg tökéletestől messze távolodik, igyekszik az elképzelt tökéletességet jogszabályokkal megközelíteni és ilyen módon az esetleg hiányzó tulajdonságokat az érdekeltekre reá kényszeríteni. Természetesen ez teljesen nem szokott sikerülni, minthogy jogszabályokkal jellemszilárdságot, kötelességérzést, önzetlenséget, önfeláldozást fejleszteni nem lehet. 3 ) Meghatározott személyek alkalmazását pl. ugyanabban a hivatalban vagy kapcsolatos állásokban néha szintén tiltja a jog, de ezt általában nem összeférhetetlenségnek nevezik. Nem Összeférhetetlenség az sem, ha valaki valamely funkciót érdekeltsége miatt nem végezhet el. 4 ) Az állás vagy hivatal elvesztése vagy a foglalkozás eltiltása azonban nemcsak összeférhetetlenség okából következhetik be, hanem fegyelmi vétség miatt is.
