Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-125. Törvényjavaslat a társadalombiztosítási bíráskodásról

8 125. szám. alapján meg fogja állapítani és a pert el fogja dönteni akkor is, ha a felek vagy közülük valamelyik a tárgyaláson nem vesz részt. Személyes meghallgatásra az ilyen perekben azzal a figyelmeztetéssel lehet a felet idézni, hogy elmaradásából a bíróság kedvezőtlen következtetést vonhat követelése jogosságára nézve. Ügygondnok kirendelésének és hirdetményi kézbesítésnek ezekben a perekben nincs helye. A 12. §. 2. bekezdése alá eső olyan perekben, amelyeknek egyszerű tényállása miatt a fél megjelenése feleslegesnek látszik, vagy amelynek tárgya csekély és így a megjelenés aránytalan költséggel járna, a bíróság az idézésben figyelmeztetheti a felet arra is, hogy a megjelenésével vagy képviselt etésével felmerülő költség megtérítésére nem számíthat. 20. §. Ha a fél fellebbezés helyett közvetlen keresetlevelet adott be (16. §. 2. bek.) és a bíróság az intézet késedelmét megállapítja, a határozat meghozatalára vagy a fellebbezés felterjesztésére legalább harminc napos póthatáridőt tűz ki s ennek lejártáig az eljárást felfüggeszti. Felfüggesztő határozatában a szükséghez képest ideiglenes intézkedéseket rendelhet el. Ha a felfüggesztés tartamának lejárta után az intézet határozatát még mindig nem hozta meg, vagy a fellebbezést még mindig nem terjesztette fel, hivatalból folytatni kell az eljárást. Ha pedig az intézet határozatát akár a póthatáridő alatt, akár az elsőfokú bírói eljárás alatt meghozta, vagy a fellebbezést felterjesztette, a bíróság az eljárást folytatja ; megszünteti azonban az eljárást, ha a fél önként vagy bírói kérdésre bejelenti, hogy az intézet határozatában megnyugszik. 21. §. A 12. §. 2. bekezdésében felsorolt perekben a bíróság akkor is letárgyalja és eldönti a pert, ha a felek valamelyike — bár szabályszerűen idézést kapott — a tárgyalásra nem jelent meg. Ha a bíróság a tárgyalási határnapon a kézbesítési bizonyítvány hiányában nem hozott határozatot, annak beérkezte után — ha abból a szabályszerű kézbesítés tűnik ki — ilyen perben újabb tárgyalás nélkül is határozhat. Sőt letárgyalhatja és eldöntheti a bíróság az ilyen pert akkor is, ha valamelyik fél ismeretlen helyen tartózkodik s azért idézést nem kapott. Ha azonban a bíróság úgy látja, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó fél távollétében a pert megnyugvással el nem döntheti, az eljárást felfüggeszti. A polgári perrendtartásnak a perfelvételi határnap elmulasztására és az ellentmondásra vonatkozó rendelkezései (1911 :

1. t.-c. 439—444. és 460— 464. §-ok) ezekben a perekben nem alkalmazh at ók. 22. §. A 12. §. 2. bekezdésében felsorolt perekben, ha a felek jelen vannak is, köteles a bíróság a tényállás felderítésére szükséges minden tudakozódást és bizonyításfelvételt hivatalból is elvégezni. Köteles már a tárgyalás előtt gondoskodni róla, hogy a tárgyaláson lehetőleg minden adat és lehetőleg a bírósági orvosszakértő véleménye is rendelkezésre álljon. A bíróság megkeresésére a kórházak, klinikák és más gyógyintézetek az ilyen perekben kötelesek adataikat a bírósággal közölni. 23. §. A 12. §. 2. bekezdésében felsorolt perekben a biztosítottal szemben nem állanak a polgári perrendtartásnak azok a szabályai, amelyek a tényállításra vagy az okiratra teendő nyilatkozatok elmulasztásának, továbbá a bíróság előtti beismeréseinek a következményeit határozzák meg. Hogy a biztosított bíróság előtti beismerésének mennyi a bizonyító ereje, a bíróság szabad méltatása alapján állapítja meg. A biztosított elismerésének és joglemondó nyilatkozatának ezekben a perekben nincs olyan hatálya, mint a polgári perrendtartás szerint. Egyességnek, egyességi kísérletnek, egyességi eskünek, valamint a felektől megállapított eskünek nincs helye. A ta-