Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-125. Törvényjavaslat a társadalombiztosítási bíráskodásról

125. szám. 9 nuk és szakértők megesketésétől a fe­lek el nem állhatnak. A felet eskü alatt kihallgatni nem lehet. Baleseti járadék iránti perben a bí­róság, ha a per anyagából megálla­pítja, hogy az intézet határozatának meghozatala óta a baleseti sérült álla­potában változás állott be, ítéletében ezt a változást mind a sérült javára, mind hátrányára hivatalból is figye­lembe veszi. 24. §. v A társadalombiztosítási bíró­ság hivatalból határozza meg annak az ügy eldöntésére való jelentőségét, hogy valamelyik fél az ügy felderítésére szükséges adatokat nem szolgáltatja vagy a per menetét késlelteti. 25. §. A balesetbiztosítási járulék (1927: XXI. t.-c. 61. §.) iránt folyó pereket hivatalból fel kell függeszteni, ha az üzemek a járulék fizetésére kö­telezett üzemek közé besorozása még nem jogerős. A felfüggesztő határozat­ban vagy külön rendelkezhetik a bíró­ság a megtámadott intézeti határozat végrehajtásának felfüggesztése vagy betiltása iránt. 26. §. A társadalombiztosítási bíró­ság, ha a tényállás felderítésére szük­séges, egy, kivételes esetben több or­vosszakértőt hallgat meg. Az orvos­szakértő személyére a feleket az 1911. évi I. t.-c. 350. §-ának 3. bekezdése szerint előzetesen meghallgatni nem kell. Orvosszakértőként törvényszéki székhelyen rendszerint a kir. törvény­széki orvost kell alkalmazni. A buda­pesti központi járásbírósághoz az igaz­ságügyminiszter hároméves idő­szakra külön társadalombiztosítási or­vosszakértőket is nevezhet ki, olyano­kat is, akiknek törvényszéki orvosi képesítésük nincs, de szakorvosi minő­sítésük van. Az orvosszakértői vizsgálat iránt megkeresés útján is lehet intézkedni. A megkeresést nemcsak a megvizsgá­landó személy tartózkodási helye sze­rjnt illetékes bírósághoz lehet intézni, hanem a körülmények szerint más, ehhez közeli bírósághoz is, különösen ha feltehető, hogy a tartózkodási hely szerint illetékes bíróságnál különleges szakismeretekkel bíró orvos vagy a vizsgálathoz szükséges különleges be­rendezés nem áll rendelkezésre. Ha valamelyik intézet peres fél: az intézet szerződött vagy tisztviselő­orvosa nem lehet szakértő. Nem lehet szakértő az sem, aki a felet gyógyke­zelte vagy neki első segélyt nyújtott, aki a fél munkaadójával szerződéses viszonyban áll, végül aki valamelyik félnek a vitás kérdésben szakvéleményt adott. 27. §. A teljesen írásbafoglalt ítélet rendelkező részében, ha ellene fellebbe­zésnek van helye, meg kell említeni, hogy a fellebbezést hol és mely határ­idő alatt lehet előterjeszteni. Az ítélet közlése kihirdetés útján történik, kivéve, ha a közlés a polgári perrendtartás vagy a jelen rendelet szabályai szerint (13. §.1. bek.) az ítélet kézbesítésében áll; ilyenkor is csak a rendelkező részt tartalmazó kiadmányt kell kézbesíteni. Ily kézbe­sítés útján kell az intézettel közölni az az intézetet marasztaló ítéleteket is. Az elsőbíróság az ítéletnek kézbesítés­sel való közlését és kézbesítés esetében teljes kiadmány megküldését rendel­heti el; erről hozott határozata ellen jogorvoslat nincs. 28. §. A 12. §. 2. bekezdésében fel­sorolt perekben az ítéletet fellebbvitelre tekintet nélkül vegrehajthatónak kell nyilvánítani: 1. amennyiben a fél elismerő vagy lemondó nyilatkozatának megfelel; 2. amennyiben a végrehajtás kése­delme az igényjogosult egészségének helyreállításában súlyos sérelmet okozna ; 3. ha az ítélet járadék vagy bánya­nyugbér iránti perben az intézet telje­sen elutasító határozatával szemben a keresőképességnek 50%-nál nagyobb csökkenését állapítja meg, amennyiben Képv. iromány. 1931—1336. n. kötet. 2

Next

/
Thumbnails
Contents