Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-148. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a hitelsértésről" szóló 112. számú törvényjavaslat tárgyában

112 148. szám. 148. szám. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése „a hitelsértésről" szóló 112. számú törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Képviselőház ! Eddigi jogunk a tiszteletreméltó régi büntetőkódexben szabályozta a hitel­ügyekkel kapcsolatos kérdéseket. Ám a régi törvény ragyogó előnyei mellett meg kell látnunk annak gyöngéit és abból eredő hiányosságát, hogy gazdasági életünk nek egészen kezdetleges korszakában született. Nálunk — ex asse agrárország­ban — a német forrásból eredő kereskedelmi és váltótörvényünk még csecsemő­korát élte abban az időben, amikor büntető törvénykönyvünk elkészült, viszont régi csődtörvényünk ebben az időben már elavult, az új pedig még nem .készült el; természetes tehát, hogy a már születésekor gyönge büntető rendelkezés nem áll­hatta meg helyét az azóta hihetetlenül fejlődött és mérhetetlenül komplikálttá vált gazdasági élet forgatagában. Ezért szükség van olyan törvényes szabályozásra, amely a likvidációs eljárás mozzanataitól függetlenül rendelkezik az adós által bűnösen elkövetett és a hitelezőt jogtalanul megkárosító cselekmények megtor­lásáról. Másrészt elengedhetetlenül szükséges, hogy maga a büntetőtörvény önmagá­ban és egységesen szabályozza a hitelező megkárosítását célzó vagy eredményező bűncselekményeket. Adjon olyan jogi alapot, amely a maga tisztaságában és hatá­rozottságában mindent felölel anélkül, hogy a kazuisztika útvesztőjébe tévedne, küszöbölje ki a hiányosságokat, határozatlanságokat és ellentmondásokat. Ne szoruljon se más törvényre, se a Btk.. egyéb helyére, alkosson új, önálló fejezetet, a «hitelezőket károsító cselekmények» fölírás tényleg azt jelentse, hogy ez a fejezet minden idevonatkozó kérdést felölel és szabályoz. Törvényhozásunk előtt fekvő uzsora törvényjavaslat az adóst védelmezi a jogtalan kizsákmányolás és nehéz helyzetével való visszaélés ellen, a jelen javaslat viszont a hitelező jogos érdekeit akarja körülbástyázni. Az igazságügyi bizottság a javaslatot beható tárgyalás után általánosságban elfogadta, a részletes tárgyalás során pedig a következő változtatásokat vitte azon keresztül: Az 1. §. első sorában előforduló «öt» számnév «három»-ra módosul, az ötödik sor végén lévő «a» névelő kimarad, az utána következő «hitelezők» kifejezés helyébe pedig «hitelezője» szó kerül. 6

Next

/
Thumbnails
Contents