Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.
Irományszámok - 1931-17. A m. kir.minisztérium "a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról" szóló 1931:XXVI. törvénycikk alapján tett, valamint az ország gazdasági és pénzügyi helyzetére tekintettel szükségessé vált egyéb fontosabb rendeletekről
70 17. szám. földi kölcsönt.» E figyelmeztetés nézetünk szerint nem részesült kellő figyelemben. A magyar kormány, bár tartózkodott túlzott mérvű közvetlen kölcsönöktől, nem gyakorolta hatályosan ellenőrző hatáskörét a magyar közületek kölcsönigénybevétele felett, sőt e kölcsönök igénybevételét pl. szavatosság vállalása útján meg is könnyítette. 13. Fizetési mérleg. A legutóbbi évek során tapasztalt nagyarányú kölcsönigénybevétel elkerülhetetlen következményeként az ország külkereskedelmi mérlege az 1925—4928. évek folyamán fokozódó mértékben passzívvá vált. 1929-ben, amikor a hitelek igénybevétele nehezebbé vált, a passzivitás csökkent és 1930-ban aktív egyenleg (58 millió pengő) mutatkozott. A külföldi hiteleken kívül — és egész 1931 nyaráig Magyarországba e címen nem jelentéktelen összeg folyt be — Magyarország láthatatlan fizetési mérlegének nincs jelentékeny aktív tétele. Az ország ennélfogva adósságainak szolgálatát csak akkor láthatja el, ha passzív külkereskedelmi mérlegét aktívvá változtatja. Az ily változás normális folyamat, amelyen minden országnak végig kell mennie, ha megszűnik újabb kölcsönöket igénybevenni, vagy ha korábbi adósságainak terhe kezd nagyobb lenni új kölcsöneinek hozamánál. Nyomatékkal hozták fel előttünk ezzel szemben azt az érvet, hogy Magyarország aligha remélheti, hogy ezt az eredményt elérje, minthogy külkereskedelmének igen nagy része a szomszédos államok közül olyanokkal bonyolódik le, amelyek a külföldi hitel korlátozása miatt ugyancsak azzal a kényszerítő szükséggel állnak szemben, hogy passzív külkereskedelmi mérlegüket aktívvá változtassák. Ha azonban tágabb szemszögből tekintjük a mai általános gazdasági helyzetet, nem hisszük, hogy ez az érv igazolást fog nyerni. Mert az a tény, hogy Magyarország és a vele szomszédos államok megszűntek kölcsönöket igény bevenni, elsősorban a kölcsönnyújtás megszüntetésének következménye. Ennek következtében az eddig kölcsönöket nyújtó államok a maguk részéről elkerülhetetlenül azt fogják tapasztalni, hogy külkereskedelmi mérlegük, amely eddig kölcsönnyújtásaik folytán aktív volt, most passzívvá fog válni, vagy legalább is kevésbbé aktívvá, mint eddig volt. Ez utóbbi változás abban az irányban hat, hogy az eddig évről-évre szokásszerűen kölcsönöket felvevő államok külkereskedelmi mérlegét aktívvá tegye, illetve a mérleg aktív egyensúlyának kialakulását előmozdítsa. Kétségtelen azonban, hogy néhány közvetlen nehézséggel kell szembenézni, így elsősorban a külkereskedelmi mérlegek e változása a külkereskedelem útjaiban némi változásokat tesz szükségessé. Időbe és munkába telik, amíg ezek az új utak tényleg megnyílnak. Másodszor pedig Magyarországot, amely oly nagy mértékben függ a búzakiviteltől, — 1929-ben a búza- és lisztkivitel együtt az összes kivitel értékének 1 / 5-ére rúgott — nemcsak az általános gazdasági depresszió visszahatásai, hanem a búz a-világpiac különleges lanyhasága is sújtja. E viszonylatban Magyarország helyzete még súlyosabbá vált azáltal, hogy az ezévi termés kisebb az átlagosnál. Ezenfelül a kivitel szabadságát az utóbbi hónapokban korlátozta az a körülmény, hogy más országok is bevezették a devizaügyletek ellenőrzésének rendszerét, ami szükségszerűen akadályokat gördít a kereskedelem elé, hogy néhány kereskedelmi szerződés hatálya megszűnt, valamint hogy adminisztratív természetű nehézségek is állanak fenn. E befolyásoló körülmények következtében Magyarország kivitele az utóbbi években és utóbbi hónapokban nagy mértékben csökkent. Egyidejűleg az általános áresés következtében úgy a behozatal költségei, mint a kivitel értéke csökkentek, bár a csökkenés mérve némileg különböző.
