Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.
Irományszámok - 1931-17. A m. kir.minisztérium "a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról" szóló 1931:XXVI. törvénycikk alapján tett, valamint az ország gazdasági és pénzügyi helyzetére tekintettel szükségessé vált egyéb fontosabb rendeletekről
17. szám. 71 Az árubehozatal és kivitel értéke. Behozatal Kivitel millió pengőben 1928....; 1.228 830 1929 1.090 1.043 1930 857 915 Az 1931. szept. 30-ával végződő 12 hónap*) 631 644 Az 1931. szept. 30-ával végződő 9 hónap*) 426 398 1930-ban Magyarország kivitelének több mint 45%-a Ausztriába és Csehszlovákiába, további 23°/ 0-a Olaszországba és Németországba, e négy országba tehát összesen a kivitel 68°/ 0-a irányult. Magyarország termelésének természetes elhelyezési piacai az erősebben iparosított szomszédos államok. A csehszlovák kereskedelmi szerződésnek a múlt év végén történt felmondása folytán ezzel az országgal a normális kereskedelmi kapcsolatok gyakorlatilag megszűntek. Emellett Magyarország a piacok megválasztásában néhány termékét, így pl. az állatokat illetőleg szükségszerűen korlátozva van. 14. Bár teljes mértékben el kell ismerni a fennálló nehézségeket, mégis e nehézségek könnyen túlozhatok. Magyarország máris tett bizonyos -— később még említendő — intézkedéseket a devizák beszerzésének ellenőrzése tekintetében, amelyek máris hatással voltak s amelyeknek a jövőben még további hatással kell lenniök a behozatal terjedelmére. A legutóbbi években és legutóbbi hónapokban más országokban szerzett tapasztalatok mind azt bizonyíthatják, hogy mennyivel nagyobb a külkereskedelem alkalmazkodó képessége, mint azt általában hiszik és hogy abnormális viszonyok között mily gyorsan válik passziv külkereskedelmi mérleg aktívvá és viszont. Valóban magának Magyarországnak augusztusi és szeptemberi külkereskedelmi statisztikája is példaként szolgálhat ily változásra, amennyiben az év előző részében állandó passziv külkereskedelmi mérleg aktívvá vált (11, illetve 16 millió pengővel), ami nézetünk szerint nem csupán idényszerű változást tükröz vissza. 15. Bankügy. Az osztrák Creditanstalt bukása után a magyar bankoktól külföldi hiteleket vontak vissza és más országokban bekövetkezett események hatása alatt a bizalom némi hiánya mutatkozott a valuta stabilitásával szemben. Ennek megfelelően a kormány több szükségintézkedést foganatosított, hogy a helyzet ura maradjon. Júliusban három napos bankszünetet rendelt el; átmenetileg korlátozta a bankbetétek kivételét és egy kissé bonyolult rendszabályt léptetett életbe az arany pengő bevezetésével, amelynek részletei a VI. a. mellékletben foglaltatnak. Intézkedés történt az összes devizaügyleteknek a Nemzeti Banknál történő központosítására és a külföldi értékben fennálló tartozások és követelések bejelentésére. 1930. december 31-én a Nemzeti Bank arany- és devizakészlete (az «Egyéb aktívák» közé vett devizákat is beszámítva) 230 millió pengőre rúgott. 1931. szeptember 30-án annak ellenére, hogy a Bank a Nemzetközi Fizetések Bankjától és más központi intézetektől hiteleket vett igénybe, a Bank kimutatott készletei 112 millióra csökkentek. Lehetetlen megállapítani, hogy Magyarország ez évi jelentékeny devizavesztesége mily mértékben tudható be kereskedelmi igényeknek és külföldi adósságok visszafizetésének, vagy hogy valamelyes nagyobb mértékben belföldi tőkének az országból való kiáramlását jelenti-e. *) 1931. szeptemberére az adatok ideiglenesek.
