Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-114. Törvényjavaslat az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról

618 114. szám; iparossága között, hogy iparosságunk körében megteremtse és ápolja az egységes testületi szellemet, hogy szorosan összeműködjék a kereskedelmi és iparkamarákkal és ezekkel együtt igyekezzék javítani a kézműves iparosság helyzetét. Megállapítást nyert az is, hogy a központi szerv fenntartásának terheit nem lehet az iparosságra hárítani, mert iparosságunk súlyos helyzetében ezeket a terheket nem tudná elviselni. Ezért kellett azt a megoldást választani, hogy a központi szerv fenntartásának terheit felerészben az államkincstár, egynegyed részben a kereskedelmi és iparkamarák vállalják és csak egynegyed részben viselje kézműves iparosságunk. A törvényjavaslat szerint évi százezer pengő áll a központi szerv rendelkezésére.Ezt az összeget az államkincstár és az iparosság nehéz helyzetének megfelelően kellett megállapítani. Az ilyképpen adott keretek nem nagy arányúak, de megfelelnek kézműves iparunk helyzetének és megadják a lehetőséget arra, hogy a központi szerv eredményes működést fejthessen ki. Számolnak a legkülönbözőbb körök részéről kifejezett azzal a követelménnyel, hogy az országos szerv működésével kapcsolatosan iparosságunk kímélése érdekében messzemenő takarékosságot kell érvényesíteni. Nagy megfontolást igényel az országos szerv feladatkörének megállapítása is. Kézenfekvő, hogy erre a szervre nem szabad olyan feladatokat bízni, amelyeket hatóságainknak, hivatalainknak, meglévő közintézményeinknek, a kereskedelmi és iparkamaráknak vagy maguknak az ipartestületeknek kell ellátniok. Ellenben módot kell nyújtani arra, hogy az iparosok körében kialakult közvéleménynek kifejezést adva, az érdekükben szükségeseknek talált új törvények és rendeletek előkészítését, továbbá a hatályban lévő törvények és rendeletek módosítását javasolhassa, a közzétett törvénytervezetekre és rendelettervezetekre véleményét nyilváníthassa, az ipart érintő kérdésekben nyilatkozhasson, az iparosok gazdasági helyzetének és jólétének emelésére szolgáló intézmények létesítését kezdeményezhesse, az ipartestületek működését irányíthassa, az ipartestületeket feladataik ellátásában támogathassa stb. Ezek között a keretek között is igen tág munkatér nyílik az országos szerv részére, amelyhez járul az az állandó és intenzív nevelő munka, amelyet végeznie kell abból a célból, hogy ahol az iparosság soraiban a szükséges közszellem és áldozatkészség még nincsen meg, ezt megteremtse, ahol pedig megvan, azt olyan mértékben fokozza, hogy abból magára iparosságunkra és általa gazdasági életünkre előnyök fakadjanak. Ez a munkatér sem biztat könnyen elérhető eredményekkel. Ellenkezőleg igen céltudatos, igen fáradságos és sohasem lankadó munka szükséges ahhoz, hogy az országos szerv számottevő eredményeket felmutathasson. Mindenekelőtt pedig szükséges az, hogy az országos szerv működésének kezdetétől megteremtse a közvetlen kapcsolatot kézműves iparosságunkkal s azt állandóan ápolni is tudja, előre számolva a gondolkozásmód, az értelmi színvonal, a szakmabeli készség, az anyagi helyzet, az évtizedes szokások és hagyományok ama sokféleségével, amely iparosságunk köreiben fennáll. Évek előtt nagy vitákra vezetett az országos szerv elnevezésének kérdése, Idők folyamán ebben a tekintetben megszűntek az ellentétek.