Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-114. Törvényjavaslat az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról

114. szám. 599 intézése nincsen a közgyűlésnek, a külön bizottságoknak, szakosztályoknak, az ipartestületi széknek, avagy az elnöknek (alelnöknek) fenntartva. Az elöljáróság határoz az ipartestület tisztviselőinek és altisztjeinek alkalmazása és elbocsátása tárgyában. Az elöljáróságnak bármely határozaua vagy intézkedése ellen az azzal meer nem elégedő érdekelt fél tizenöt nap alatt élőszóval vagy írásban a felügyelő hatósághoz (34. §. 2. és 3. bekezdés) fordulhat, amely elsőfokon határoz. Az ipartestület képviselete. , 20. §. Az ipartestületet, mint jogi személyt, a törvényes működési körének korlátai között felmerülő jogcselekmények tekintetében •— ideértve jogügyletek kötését is — a bíróságokkal, hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben az ipartestület elnöke és jegyzője, akadályoztatásuk esetén az elöljáróság által erre kijelölt alelnök és elöljárósági tag képviseli. E minőségük igazolására, amennyiben az igazolás szükségessé válik, bárminő jogügyletnél elégséges a felügyelő hatóság tanúsítványa. Az ipartestület bevételeit csak a törvényben megállapított feladatainak ellátásával egybekötött kiadások fede zésére fordíthatja. A tagsági díjak egyévi összegének negyedrészét meghaladó értékű ingó vagy ingatlan vagyon szerzéséhez, elidegenítéséhez és az említett összegen felül terhes jogügyletek kötéséhez szükséges, hogy azt az ebből a célból egybehívott közgyűlésen határozatképes számban megjelent ipartestületi tagoknak legalább kétharmada határozattá emelje és az ipartestület felügyelő hatósága jóváhagyja. A képviseleti jog terjedelmének törvénybe nem foglalt egyéb korlátozása harmadik személlyel szemben csak úgy hatályos, ha azt az ipartestületek alapszabályai tartalmazzák, vagy amenynyiben a harmadik személy arról tudott, amikor a jogügyletet kötötte, 21. §, Az ipartestület elnöke, akadályoztatása esetén az elöljáróság által kijelölt alelnök irányítja és ellenőrzi az ipartestület egész ügyvitelét, intézi az alapszabályok által hatáskörébe utalt ügyeket, az ipartestület összes leveleit, beadványait és egyéb iratait az ipartestületi jegyzővel (aljegyzővel) együtt aláírja. Az ipartestület elnöke, akadályoztatása esetén alelnöke felügyel az ipartestület személyzetének munkájára. Az ipartestületi előljárósági megbízottak. 22. §. Az elöljáróság az ipartestület székhelyétől távolabb fekvő községekben lakó tagokkal való érintkezés megkönnyítése s a székhelyen kívül végzendő meghatározott teendőknek ellátása céljából az illető községben lakó ipartestületi tagok közül megbízottakat választhat. Ezek az előljárósági megbízottak a reájuk bízott teendők elvégzéseért ugyanazzal a felelősséggel tartoznak, mint az ipartestületnek azok a közegei, akiknek munkakörébe tartozik egyébként a kérdéses teendők ellátása. Az ipartestület elnöke (alelnöke) az előljárósági megbízottakat az előljárósági ülésekre szükség esetén meghívja. Az előljárósági ülésen meghívás folytán megjelenő előljárósági megbízottak útiköltségeit az ipartestület megtéríteni köteles. Az előljárósági megbízottak választásának módját és működésük tartamát az ipartestület alapszabályai állapítják meg. Az ipartestületi szakosztályok. 23. §. Az ugyanazon iparágat vagy rokoniparágakat űző iparosok az ipartestületeken belül szakosztályokat alakíthatnak. A felügyeleti hatóság az érdekelt iparosok kérelmére megengedheti, hogy az ugyanazon iparágat vagy rokoniparágakat űző iparosok érdekeiknek megfelelően több szakosztályt alakíthassanak,