Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-114. Törvényjavaslat az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról

600 114. szám. A szakosztályoknak feladata: 1. az ipartestület feladatkörén belül a szakosztály kötelékébe tartozó iparosok érdekeinek figyelemmel kísérése és felkarolása ; 2. az ipartestület tájékoztatása mindazokban az ügyekben, amelyek a szakosztályban egyesített iparosokat érintik, továbbá megfelelő javaslatok tétele és megfelelő intézkedések kezdeményezése ; 3. az ipartestület közgyűlése által a szakosztály elé utalt vagy annak átengedett ügyek intézése. 24. §. A szakosztályok szervezetét, munkakörét és eljárását, valamint munkaerőik alkalmazását és költségeik fedezésének módját, a szakosztályhoz tartozók által megállapított és az ipartestületi elöljáróság által jóváhagyott ügyrend szabályozza. Az elöljáróságnak ebben a tárgyban hozott határozatai ellen az érdekeltek tizenöt nap alatt az ipartestület felügyelő hatóságához fordulhatnak. A szakosztályok működése felett a felügyeletet az elöljáróság gyakorolja. Az ipartestületi szék. 25. §. Az ipartestületek az üzleti, kari tisztesség és az ipartestületi fegyelem követelményeinek érvényesítése, valamint az iparosok között az ipargyakorlás terjedelme tekintetében esetleg felmerülő ellentétek békés kiegyenlítése céljából ipartestületi széket ala-kíthatnak. Az ipartestületi szék szervezetét és eljárási rendjét az alapszabályok állapítják meg. Az ipartestületi szék azokban az esetekben, amelyekben tudomást szerez arról, hogy az ipartestület tagjai között az üzleti verseny tisztességét érintő szokás, eljárás vagy újítás alakul ki, illetőleg, hogy azok egyike vagy másika az iparűzés tisztességét sértő módon jár el, az illetőket eljárásuk helytelenségére figyelmezteti, s amenynyiben figyelmeztetésének eredménye nem volna, az illetők ellen az eljárásra illetékes hatóságnál, illetőleg bíróságnál feljelentést adhat be, magánindítványt tehet és felperességi jogot gyakorolhat. Azokban az esetekben, amelyekben az egyik vagy másik ipar munkakörének terjedelme körül merülnek fel nézeteltérések, ezeknek békés kiegyenlítése céljából az ipartestület tagjai az ipartestületi székhez fordulhatnak. Az ipartestületi szék állásfoglalása nem akadálya annak, hogy az érdekeltek az ügyet az elbírálásra illetékes iparhatóság elé vihessék, amely ha értesül arról, hogy az üggyel az ipartestületi szék foglalkozott, ennek állásfoglalásáról véghatározat hozatala előtt tájékozódni köteles. Az ipartestületi szék jár el az alapszabályok (30. §.3. pontja) és a vonatkozó szolgálati és fegyelmi szabályok (17. §.5. pontja) alapján az ipartestületi fegyelem ellen vétő tagokkal és a szolgálati fegyelem ellen vétő ipartestületi alkalmazottakkal szemben. Az ipartestületi elöljáróságtól nyert megbízatás esetében az ipartestületi szék tagjai azokban a kihágási ügyekben, amelyekben az ipartestületet szakképviselői jogkör illeti meg, mint szakképviselők járnak el. Az ipartestületi munkaügyi bizottság. 26. §. Az ipartestületek a tagjaiknál foglalkoztatott alkalmazottak bevonásával a munkaviszonyból származó közös érdekű ügyek megbeszélése és együttes megállapodások létesítése céljából munkaügyi bizottságot alakíthatnak. Ebben a bizottságban a munkaadóknak és az alkalmazottaknak egyenlő képviseletet kell biztosítani. A munkaadók csoportjában egyfelől az öt alkalmazottat vagy ennél kevesebbet foglalkoztató, másfelől az ötnél több alkalmazottat foglalkoztató munkaadóknak egyenlő számban kell képviselve lenniök. Alkalmazottat nem foglalkoztató iparosok a bizottságban nem nyerhetnek helyet. A bizottsági tagok választásának módját a keres-