Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-112. Törvényjavaslat a hitelsértésről

584 112. szám. III. A TÖRVÉNYJAVASLAT RENDELKEZÉSEI. A törvényjavaslat a fentebbi II. 1. pont alatt előadott fogyatkozások megszüntetése végett egységes rendszerbe foglalja a hitelezőt károsító azokat a cselekményeket, amelyeket fennálló jogunk részint a Btk.-ben, részint külön törvényekben a csaláshoz hasonló bűncselekményekként vagy csalárd, illetőleg vétkes bukásként büntet s a javasolt rendelkezéseket a Btk. Különös Részének XXXV. fejezete helyébe kívánja tenni, hogy ott együtt lehessen megtalálni a hitelezők kijátszásának büntetőjogi szabályait, akár van csőd, kény szer egy ességi vagy kényszerfelszámolási eljárás, akár nincs. Az újraszabályozás kiterjed az 1916 : V. t.-c. 3. és 5. §-ának hatályon kivül helyezésére is, bár az ebben a két §-ban foglalt tényálladékoknak (koholt követelés érvényesítése, az eljárási funkcionáriusok visszaélései) nincsen lényeges fogyatkozásuk és csupán kiterjesztésre szorulnak (1. fentebb II. 8. alatt), mert a jogalkalmazás nagy előnynek tekinti, ha ugyanarra a tárgyra vonatkozó törvényes rendelkezéseket ugyanabban a törvénycikkben találhatja meg. Az 1. §-hoz : Hatályos jogunknak fentebb II. 1. alatt tárgyalt következetlenségeit óhajtja a javaslat megszüntetni, amikor a kielégítési alap szándékos és jogtalan megcsorbításából egységes tényálladékot alkot, mert azokat az igen különböző cselekményeket, amelyek erre az eredményre vezetnek, az adós egyaránt elkövetheti akár van csőd vagy hasonló likvidációs eljárás, akár nincs. A javaslat a fentebb II. 3. alatt is jelzett okokból az elkövetési cselekményt a lehető legegyszerűbben és legáltalánosabban igyekezett meghatározni. Lemondott arról, hogy az elkövetési módozatokat kimerítően és egyenként felsorolja, de eltekint az egyes módozatoknak példaszerű felsorolásától is. Ezt az eljárást követik egyébként az újabb külföldi törvényelőkészítő munkálatok is, pl. az 1912. évi osztrák Btk. javaslat 366. §-a és az 1918. évi svájci javaslat 140. és 141. §-a és ezt az eljárást javasolja az újabb tudományos irodalom is. A javaslat úgy találta, hogy a példaszerű felsorolást nemcsak minden hátrány nélkül mellőzni lehet, de a helyes igazságszolgáltatás érdekében a példaszerű felsorolás mellőzését kívánták a véleményezésre felkért kiváló gyakorlati s elméleti szakférfiak is. Kerülni kívánja a javaslat egyes vagyoncsökkentési módozatok kifejezett büntetés alá helyezését, mert ez a rendszer hatályos jogunk egyik legnagyobb fogyatkozása, ami nyitott ajtókat hagy a törvény kijátszására. A kielégítési alap csökkentése természetszerűen magában foglalja a Btk. 386. §-ának és a 414. §-ának 1. és 2. pontjaiban részletesen leírt elkövetési módozatok mindegyikét. Bekövetkezhetik az aktívumok csökkentése : dolgoknak, követeléseknek és mindennemű vagyoni értékű jogosítványnak értéken aluli vagy ingyenes elidegenítése, dolgoknak elhagyása, megrongálása, megsemmisítése, jogosítványokról lemondás, a kellő időben való érvényesítés elmulasztása, stb. által. De beállhat a passzívumok növelése által is, minők pl. kötelezettségeknek jogalap nélkül, ingyenesen vagy kellő ellenérték nélkül vállalása, elismerése, biztosítása vagy kifizetése. A tényálladéki elemek közül a javaslat—a Btk. 386. §-ával összehasonlítva — elhagyta a «bekövetkező hatósági végrehajtás» kellékét, amelyet a legújabb bírói gyakorlat amúgy is megfosztott csaknem minden jelentőségétől (1. a fentebb II. 2. alatt foglaltakat). A cselekménnyel előidézett, jogsérelem ugyanis nem a hatósági végrehajtási eljárás meghiúsítása, hanem a hitelező vagy a hitelezők vagyoni érdekeinek sérelme. Ez az utóbbi pedig bekövetkezettnek tekinthető már akkor is, mikor a hitelező a végrehajtási jog által megadott segédeszközöket még nem vette