Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.
Irományszámok - 1931-112. Törvényjavaslat a hitelsértésről
576 112. szám. arra, hogy vagyonára egy vagy több hitelezője zálog- vagy megtartási jogot nyerjen. Ugy a csalárd, mint vétkes bukás tettese csak a vagyonbukott lehet. Ezt a rendelkezést a Btk. 417. §-a úgy egészíti ki, hogyha valamely kereskedelmi társaság vagy egylet vagyona ellen nyittatik esőd*: a 414. §-ban meghatározott bűntett vagy a 416. §-ban meghatározott vétség esetében a bűnösség az üzlet vezetésével megbízott azon személyeket terheli, kik a büntetendő cselekményt elkövették. A Btk. 415. §-a szerint a csalárd bukás bűntette öt évig terjedhető fegyházzal, ha azonban az okozott kár négyezer pengőt (1928 : X. t.-c. 1. §.) túl nem halad: három évig terjedhető börtönnel büntetendő. A szabadságvesztésbüntetésen felül a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is megállapítandó. A vétkes bukás vétségének büntetését pedig a Btk. 416. §-a két évig terjedhető fogházban, valamint hivatalvesztésben állapítja meg. 2. A csalárd bukás bűntettének és a vétkes bukás vétségének közös tárgyi előfeltétele, hogy a vagyonbukottal szemben bírói határozat csődöt nyisson. Csődnyitó végzés hiányában a károsító cselekményt kísérletként sem lehet büntetni. Ezt a hiányt törvényhozásunk úgy igyekezett pótolni, hogy egyes eseteket, amelyekben a bekövetkezett fizetésképtelenség ellenére a csődnyitás bizonyos meghatározott okokból elmaradt, a csalással egyenlően büntetendő cselekményekké nyilvánított. így már a Btk. tárgyalása alkalmával, az igazságügyi bizottság beillesztette a Különös Résznek a csalásról szóló XXXI. fejezetébe a 387. §-t, amely szerint azon adós, aki fizetésképtelenségbe jutván, azon célból, hogy hitelezőit megkárosítsa, a 414. §-ban meghatározott cselekmények valamelyikét követi el, ha ellene a csőd akár azért, mert csak egy hitelezője van, akár azért, mert vagyona a csőd költségeinek fedezésére elégtelen, ki sem mondatott: az okozott kár összegéhez képest a 383. §. szerint büntetendő. A Btk. 383. §-a'.a csalás büntetéséről rendelkezik, ehhez képest a csalás vétsége egy évig terjedhető fogházzal, a csalás bűntette pedig öt évig terjedhető börtönnel, ha azonban az okozott kár értéke négyezer pengőt (1928: X. t.-c. =11. Bn. 1. §.) felülhalad: úgyszintén a 381. §. 3. pontjában (visszaesés) és a 382. §-ban (saját biztosított vagyonnak megsemmisítése vagy megrongálása) meghatározott esetekben öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő. A Btk. 388. §-a szerint csalás miatt a szabadságvesztésbüntetéssel a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is megállapítandó. A Btk. 387. §-ába foglalt rendelkezést újabb törvényhozásunk, az abban említett két eseten felül, a csődnyitás elmaradásának több más esetére is kiterjesztette, így a csődönkívüli kény szer egy ességről és a csődtörvény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1916 : V. t.-c. 1. §-a felhatalmazást adott a csődeljárást pótló kényszeregyességi eljárásnak rendelettel szabályozására. Ennek következményekóit az idézett t.-c. 4. a §-ában kimondta, hogy az az adós, aki fizetésképtelenségének beállása, vagy ha kereskedő, fizetéseinek megszüntetése után hitelezőinek megkárosítása céljából az 1878: V. t -c. (Btk.) 414. §-ában említett cselekmények valamelyikét követi el, ha a csődönkíyüli kényszeregyességi eljárást az egyesség jóváhagyásával jogerősen befejezték, az okozott kár összegéhez képest az idézett törvénycikk 383. §-ában foglalt rendelkezések szerint büntetendő. A Pénzintézeti Központról szóló 1916: XIV. törvénycikk helyébe lépett 1920 : XXXVII. t.-c-nek 12. §-a szerint, ha fenn is forognak a csődnyitás feltételei, pénzintézet ellen sem a hitelezőnek, sem az adósnak kérelmére nem nyitható csőd, ha a Pénzintézeti Központ a felszámolásnak intézésére vállalkozik. Ennek következtében az idézett §. 3. bekezdése a Btk. 387. §-ához és az 1916 : V.
