Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-112. Törvényjavaslat a hitelsértésről

112. szám. 577 t.-c. 4. §-ához hasonló módon rendelkezik arra az esetre, ha a csődöt a pénzintézet ellen az említett okból nem nyitották meg. Végül a biztosító magánvállalatok állami felügyeletéről és egyes közhiteli kérdések rendezéséről szóló 1923 : VIII. t.-c. 8. §-a a csődeljárás kizárásával a biztosító magánvállalatok állami felügyelő hatóságának azt a jogot adta meg, hogyha a vállalat válságos helyzetbe jut, vagy fizetéseit megszüntette, vagy ha a vállalat üzletvitelének, illetőleg vagyoni helyzetének megvizsgálásából kitűnik, hogy fizetési kötelezettségeinek nem lesz képes eleget tenni, a vállalatnak az életbiztosítási üzletben fennálló, folyó biztosításokból eredő kötelezettségeit leszállíthassa vagy pedig a felszámolást elrendelhesse. Ennek megfelelően a 10. §. úgy rendelkezik, hogy aki a biztosítóvállalat fizetéseinek megszüntetése vagy válságos helyzetének beállta után a vállalat hitelezőinek megkárosítása céljából a Btk. 414. §-ában meghatározott cselekmények valamelyikét követi el, ha a csődöt a 8. §. 2. bekezdésében említett okból nem mordták ki, az okozott kár öszszegóhez képest a Btk. 383. §-ában foglalt rendelkezések szerint büntetendő. 3. A csődeljárás, illetőleg a kény szer egy ességi eljárás sikerének biztosítását célozzák a fentebb említett 1916: V. törvénycikknek többi büntető rendelkezései is. E törvény 2. §-a a hitelező megvesztegetését bünteti a következőkben : aki abból a célból, hogy a hitelező a csődeljárás vagy a csődönkívüli kényszeregyességi eljárás során a hitelezők valamely határozatának hozatalához szavazatával hozzájáruljon, vagy hozzá ne járuljon, vagy pedig a szavazástól tartózkodjék, a hitelező részére vagy pedig a hitelező beleegyezésével más részére ajándékot vagy egyéb előnyt juttat vagy ígér, úgyszintén a hitelező, aki az említett célból a maga vagy más részére ily előnyt követel vagy elfogad, vétséget követ el, amelynek büntetése két évig terjedhető fogház ; 3. §-a a koholt követelések érvényesítésének megtorlása ró

1 gondoskodik. E §. szerint aki akár a csődeljárás, akár a csődönkívüli kény szer egy ességi eljárás során tudva koholt követelést érvényesít, amennyiben súlyosabb bűncseleKmény nem forog fenn, vétséget követ el, amelynek büntetése három évig terjedhető fogház ; 5. §-a végül a hűtlen kezelés büntetése alá helyez egyes cselekményeket azzal a rendelkezésével, hogy a csőd választmány tagja, aki a csődeljárás során, úgyszintén a vagyonfelügyelő, valamint az ellenőrző biztos és az ellenőrző bizottság tagja, aki a csődön kívüli kény szer egy ességi eljárás során megbízatása körében a Btk. 361. §-ában említett cselekményt követi el, az idézett §. 1. bekezdésében, valamint a Btk. 363. és 364. §-ában foglalt rendelkezések szerint büntetendő. 4. Végül arra az esetre, ha az adós ellen nem nyitottak csődöt, sőt esetleg nem is vált fizetésképtelenné, illetőleg nem szüntette meg fizetéseit, a hitelező jogvédelmét lényegében a Btk. 386. §-a foglalja magában, ha eltekintünk a csalás fogalommeghatározása alá vonható esetektől. Ezt a §-t ugyancsak a képviselőház igazságügyi bizottsága iktatta a Btk. törvényjavaslatába. A Btk. 386. §-a szerint : Aki azon célból, hogy hitelezőit megkárosítsa, a bekövetkező hatósági végrehajtás előtt, vagyonához tartozó értéktárgyakat elrejt, eltitkol, elidegenít, megrongál, adósságokat, vagy jogügyleteket kohol: tekintettel az okozott kár összegére, a 383. §. szerint büntetendő. A 383. §. büntetési tételei fentebb, a 387. §-szal kapcsolatban lettek ismertetve. II. FENNÁLLÓ JOGUNK FŐBB HIÁNYAI. 1. Mint az előrebocsátott ismertetésből kitűnik, a Btk. úgy a csalárd bukás, mint a vétkes bukás elnevezése alatt összefoglalt cselekmények büntethetőségét ahhoz a feltételhez köti, hogy a vagyonbukott ellen megnyittassék a csőd. Képv. iromány. 1931—1936. I. Eotet, 73