Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-112. Törvényjavaslat a hitelsértésről

112. szám. 575 Melléklet a 112. szá/mü irományhoz. Indokolás „a hitelsértésről" szóló törvényjavaslathoz. I. FENNÁLLÓ JOGUNK: • 1. A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878 : V. törvénycikk = Btk.) a Különös Rész XXXV. fejezetében a csalárd és vétkes bukás cím alatt foglalja össze a hitelezőket károsító bűncselekményeknek legjelentékenyebb csoportját. A csalárd bukás bűntettét a Btk. 414. §-a következően határozza meg : A csalárd bukás bűntettét követi el a vagyonbukott, ki azon célból, hogy hitelezőit megkárosítsa: 1. vagyonához tartozó értéktárgyat elrejt, félretesz, értéken alul elidegenít, elajándékoz vagy őt cselekvőleg illető követelést elenged» eltitkol, vagy valótlan követelést kifizet; 2. oly adósságot vagy kötelezettséget valónak ismer el, mely egészben vagy részben valótlan; 3. egy vagy több hitelezőjét kielégíti, zálog, vagy megtartási jognak engedélyezése vagy vagyona valamely részének átengedése által kedvezményben részesíti ; 4. kereskedelmi könyveket, ha a törvény azok vezetésére kötelezte, nem vezetett ; vagy azokat megsemmisítette, elrejtette, hamisan vezette, vagy akkép változtatta meg, hogy azokból cselekvő és szenvedő állapota vagy üzletének folyama ki nem deríthető. A Btk. rendszerében a vétkes bukás vétségét leginkább az különbözteti meg a csalárd bukás bűntettétől, hogy az előbb említett bűncselekmények nem fogalmi eleme a hitelezők megkárosításának a célzata. A Btk. 416. §-a szerint a vétkes bukás vétségét követi el azon vagyonbukott, aki: 1. fizetési képtelenségbe pazarlása, gondatlan üzletvezetése, tőzsdejáték vagy olyan merész üzletek által jutott, melyek rendes üzletköréhez nem tartoznak ; 2. a 414. §. 4. pontjában megjelölt valamelyik cselekményt nem azon célból követte el, hogy ezáltal hitelezőit megkárosítsa ; 3. kereskedelmi könyvek vezetésére kötelezve, cselekvő és szenvedő vagyoni állapotáról évenkint rendes mérleget nem készít; 4. miután fizetési képtelenségét tudta, vagy tudnia kellett, új adósságokat csinált, vagy a csődkérvény beadásának elmulasztása által alkalmat szolgáltatott