Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-107. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése fegyelmi vétséggel gyanúsított Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

548 107. szám. tásáról szóló 1912 : LXV. t.-c. 41. és 46. §-ai is, amelyek olyan államtitkárokra vonatkozóan, akik ebben a minőségükben országgyűlési képviselők, egyes külön­leges rendelkezéseket foglalnak magukban. Közjogunk álláspontja szerint tehát az ú. n. politikai és az ú. n. adminisztra­tív államtitkári állás között tisztán és kizárólag az államtitkári állásnak a kép­viselői megbízatással való Összeférhet őségé szempontjából áll fenn különbség, nevezetesen az, hogy az előbbi lehet, az utóbbi nem lehet országgyűlési képviselő. A kialakult parlamenti gyakorlat szerint a politikai államtitkárok a minisz­tereknek politikájukat támogató bizalmas munkatársai és politikai helyettesei. Ezt a helyettesi minőséget egyetlen vonatkozásban a képviselőház házszabályai is elismerik, amennyiben a 134. §. (2) bekezdése szerint szóbeli interpellációra a politikai államtitkár is nyilatkozhatik, de csak akkor, ha őt ezzel minisztere meg­bízta. A politikai államtitkár a minisztert nem helyettesítheti az államfővel szemben s a miniszter helyetteseként nem ellenjegyezheti a legfelsőbb elhatáro­zásokat ; ha a miniszter huzamosabb ideig távol van vagy szabadságra megy, helyettesítésével más miniszter bizatik meg, ennélfogva az országgyűlés irányá­ban sem terheli őt az 1848 : III. t.-c. 32.-—34. §-aiban szabályozott jogi felelős­ség s nincs törvényes alapja annak, hogy a miniszteri felelősségről szóló törvényes rendelkezések a politikai államtitkárra is alkalmazást nyerjenek. Ami már most a politikai államtitkárok köztisztviselői állásával kapcsolatos szolgálati felelősséget illeti, idevonatkozóan a mentelmi bizottságnak az az állás­pontja, hogy a politikai államtitkár hivatali szolgálatának tartama alatt köztiszt­viselő s hivatalos működéséért a közhivatalnokokra érvényes szabályok értelmé­ben felelős. Köztisztviselőnek kell tekinteni, mert hivatali esküt tesz, mert bizo­nyos szolgálati idő után nyugdíjra van igénye (1912 : LXV. t.-c. 41. §.) s mert közhivatali szolgálata alatt közhatalmat gyakorol és köztisztviselői teendőket végez. Ha a politikai államtitkár nem volna köztisztviselő, úgy hivatali cselek­ményeiért felelősséggel nem is tartoznék s míg a miniszter jogi felelősségre lenne vonható, addig a politikai államtitkár felelőtlen volna s illetve csak büntetőjogi felelősséggel tartoznék. Jogállamban ilyen privilégiális jellegű köztisztviselői állás el sem képzelhető. Kétségtelen tehát, hogy a politikai államtitkár köztiszt­viselő s köztisztviselői felelősséggel tartozik. Köztisztviselői felelősségét nem érinti az, hogy tényleges szolgálatban van-e vagy nyugdíjas, mert a fennálló fegyelmi szabályok és gyakorlat értelmében fegyelmi eljárás a tényleges szolgálat ideje alatt elkövetett s fegyelmi vétséget képező cselekedetekért vagy mulasztásokért nyugdíjas köztisztviselő ellen is indítható ; a nyugdíjas állami alkalmazottak fegyelmi vétségei ugyanolyan be­számítás és elbírálás alá esnek, mint a tényleges szolgálatban állók részéről el­követett fegyelmi vétségek ; a nyugdíjas köztisztviselők fegyelmi felelőssége ki­terjed azokra a fegyelmi vétségekre is, amelyeket tényleges szolgálat alatt követ­tek el, de amelyek csak nyugdíjaztatásuk után derültek ki. A megkeresés szerint a népjóléti és munkaügyi miniszter a pénzügyminisz­ter ügykörére vonatkozó szolgálati szabályzat 1874. évi gyűjteményének IV. fejezetében foglalt szabályok értelmében kíván eljárni. E szabályoknak a szóbanlevő fegyelmi ügyre alkalmazása ellen a mentelmi bizottságnak észrevétele nincs. Minthogy ugyanis az összes állami alkalmazot­takra kiterjedő, egységes szolgálati pragmatikát és az ezzel kapcsolatos fegyelmi szabályzatot törvényhozásunk eddig nem alkotta meg az állami tisztviselőkre — nem tekintve azokat a kategóriákat, akikre nézve különleges fegyelmi szabá­lyok irányadók — évtizedekre kiterjedő gyakorlat értelmében az említett 1874. évi pénzügyminisztériumi szabályzat nyer alkalmazást; e szabályzat hatálya

Next

/
Thumbnails
Contents