Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-95. Törvényjavaslat az építkezések előmozdítását célzó egyes intézkedésekről és az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezetről szóló 1930:XLI. t.-c. kiegészítése tárgyában

390 ' 95. szám. tővé kívánja tenni a javaslat a kereskedelemügyi tárca részére az annuitások említett részének elvállalását. Egyben kiegészíti a javaslat az 1930 : XLI. t.-c.-et egyes olyan intézkedésekkel, amelyek az említett törvénycikk alapján nyújtott kölcsönök törlesztésének hatékonyabb biztosítására szükségeseknek mutatkoznak. A javaslat részletes indokolása a következő : Az 1. §. (i) bekezdése az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet üzletkörének szükségessé vált kibővítését teszi lehetővé. A (2) bekezdés a pénzügyminiszterre bízza annak, megállapítását, hogy a kölcsönök mily eljárási szabályok szerint engedélyeztessenek, így különösen, hogy mily kölcsönök vonhatók be a konverziós műveletbe, hogy a konverziós kölcsön a becsérték mily hányada erejéig engedélyezhető s hogy mily módon kell a konverziós kölcsönök annuitásainak megfizetését biztosítani. A (3) bekezdés a pénzügyminisztérium és az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet tagintézetei között létrejött megállapodásnak megfelelően az 1930. évi XLI. t.-c. szempontjából egy tekintet alá vonja az ipartestületi székházakat terhelő kölcsönök konverziójára nyújtott kölcsönöket, illetőleg az ily kölcsönök alapján kibocsátott kötvényeket a Szövetkezet által nyújtott egyéb kölcsönökkel és kibocsátott egyéb kötvényekkel. így tehát különösen; az ipartestületi székházakat terhelő kölcsönök konverziójára nyújtott kölcsönök alapján kibocsátott kötvények birtokosaival szemben is jogosult a pénzügyminiszter szavatosságot vállalni, az ily kötvények is pupillárisak, a kölcsönkövetelést megalapító okiratok és főkönyvi kivonatok végrehajthatóságára vonatkozó külön jogok a Szövetkezetet a konverziós kölcsönökkel kapcsolatban is megilletik, a kötvényeknek a kölcsönkövetelésekkel való szoros összefüggése itt is fennáll, a pénzügyminiszter az 1930. évi XLI. t.-c. 7. §-ában megjelölt keretben ily kötvények átvételére is fel van hatalmazva, a veszteségi tartalékalap az ezen kölcsönökből eredő veszteségek pótlására is igény be vehető, végül az 1930 : XLI. t.-c. 9. §-ában felsorolt adó- és illetékkedvezmények a Szövetkezetet ezekkel a kölcsönökkel és ezekkel a kötvényekkel kapcsolatban is megilletik. Az 1930 : XLI. t.-c. rendelkezései szempontjából az ipartestületi székházakat terhelő kölcsönök rendezése során kibocsátott kötvények a javaslat szerint csak annyiban különböznek mégis a Szövetkezet által kibocsátott többi kötvénytől, hogy külön sorozatba foglaltatnak, aminek az a jogi következménye, hogy azok a követelések, amelyek az 1930: XLI. t.-c. értelmében nyújtott kölcsönökön alapulnak, az 1930 : XLI. t.-c. alapján kibocsátott kötvények összességének s azok a követelések, amelyek a jelen javaslat 1. §-a alapján engedélyezett kölcsönökön alapulnak, az e §. alapján kibocsátott kötvények összességének biztosítékául szolgálnak. Ez az intézkedés azt célozza, hogy az ipartestületi székházakat terhelő kölcsönök rendezésére szociális indokokból nyújtott kölcsönök ne befolyásolják a Szövetkezet által családi házépítési célokra kibocsátott kötvények elhelyezését. Az 1. §. (4) bekezdése az (1) bekezdés alapján kibocsátott kötvények biztosítékául szolgáló követelések különleges jogi természetének megfelelő telekkönyvi feljegyzése iránt intézkedik. A 2. §-ban felhatalmazást nyer a kereskedelemügyi miniszter, hogy az 1. §. alapján nyújtott kölcsönök évi 9.60°/

0-os annuitásaiból évi 2°/

0-nak a fizetését tárcája terhére elvállalja. Mint az általános indokolásban említtetett, e felhatalmazás nem jelenti új hitel nyitását a kereskedelemügyi miniszter részére, hanem csak