Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-95. Törvényjavaslat az építkezések előmozdítását célzó egyes intézkedésekről és az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezetről szóló 1930:XLI. t.-c. kiegészítése tárgyában

95. szám. 391 törvényes alapot nyújt arra, hogy a szóbanforgó hozzájárulást a kereskedelemügyi miniszter költségvetési hitele terhére 20 évre elvállalhassa. A 3. §-hoz : Az 1920 : XXXVI. t.-c. (földreformtörvény) 76. §-a a földreform során juttatott házhelyek megterhelését és az ily házhelyeken szerzett jelzálogjogok érvényesítését a tulajdonjog bekebelezésétől számított 10 év tartamára általában olykép korlátozza, hogy 1. a terheléshez kiköti az OFB. hozzájárulását, 2. kimondja, hogy az ingatlan csak a hátralékos annuitások miatt vonható végrehajtás alá s 3. úgy rendelkezik, hogy az ingatlanok állaga csak abban az esetben árvereltethető el, ha a követelés az ingatlan várható 2 évi hasznából előreláthatóan nem elégíthető ki. Ezek alól a szabályok alól eddig csak a «Falusi kislakásépítést elősegítő építési hitelekből származó követelések biztosításáról és behajtásáról» szóló 1927 : XIX. t.-c. 3. §-a állapított meg kivételt, midőn az államkincstár érdekeire való tekintettel kimondotta, hogy a lebonyolítással megbízott vagy megbízandó szervnek az építési hitelből származó követelésére az 1920 : XXXVI. t.-c. 76. §-ában megállapított korlátozások nem nyernek alkalmazást. Figyelemmel arra, hogy az állam az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezettel és az ez által kibocsátott kötvények birtokosaival szemben szavatosságot vállalt, indokolt, hogy az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet — a követelések biztosítása és a behajtás megkönnyítése érdekében — az 1920 : XXXVI. t.-c. 76. §-ában foglalt korlátozás alól hasonlókép mentesíttessék. A 4. § &z Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet követeléseinek biztosítását célozza, különösen azokban az esetekben, midőn az építési kölcsön valamely az 1930 : XLI. t.-c. 11. §-a alá nem eső (tehát a közszolgálati alkalmazottak fogalmi körébe nem tartozó és az 1930 : XLI. t.-c. 11. §-ának (4) bekezdésében fel nem sorolt), közalkalmazásban levő egyén vagy magánalkalmazott részére nyújtatott. Értelemszerűen alkalmazást nyernek természetesen e §. rendelkezései az 1930 : XLI. t.-c. 11. §-a alá eső egyénekre is. E § értelmében, ha valaki az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet javára közokiratban vagy a felvett kölcsönről kiállított és a jelzálogjog bekebelezésének alapját képező kötelezvényben valamely illetményét lekötötte, a lekötés a törvény erejénél fogva hatályos a netáni új munkaadóval szemben is. E rendelkezés azonkívül, hogy a Szövetkezet követelésének eredményesebb biztosítását célozza, az alkalmazottnak is érdekében áll, miután ily rendelkezés hiányában a Szövetkezet kénytelen lenne esetről-esetre az illetmények újabb lekötéséhez (és pedig az 1930 : XLI. t.-c. 11. §-a alá nem eső egyéneknél közokirat megkívánásával) ragaszkodni. A4. § (2) bekezdése az előző bekezdés értelmében történt illetménylekötés hatályát a végrehajtási novella által megszabott korlátok között kiterjeszti az alkalmazottnak a lekötött illetmény helyébe lépő, bárhonnan (tehát akár a munkaadótól, akár valamely nyugdíjintézménytől) járó nyugdíjára vagy nyugdíj természetével bíró más járandóságára. Erre a rendelkezésre az (1) bekezdés indokolásában említetteken kívül azért is szükség van, mert egyes nyugdíjintézmények szabályzata oly intézkedést tartalmaz, amely a nyugdíj önkéntes elzálogosítását vagy engedményezését tilalmazza. A (3) bekezdés kivételt létesít a végrehajtási novella 13. §-ának utolsó bekezdése alól, amely az özvegyi nyugdíjat kivonja a végrehajtás alól. Feltétlenül indokolja azonban ezt a kivételt az a körülmény, hogy az építkezési kölcsön egyaránt szolgál a férj és feleség javára és hogy jelzálogilag biztosított tartó-