Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.
Irományszámok - 1931-63. Törvényjavaslat az uzsoráról
304 63. szám. uzsorát nemcsak kölcsönszerződéssel, hanem minden más olyan szerződéssel kapcsolatban is el lehet követni, amelynél az egyik fél, a hitelnyújtó, előlegezi a saját szolgáltatását. Azaz előbb teljesít, mint a másili fél, akinek szolgáltatását későbbre halasztják. E részben nem tesz különbséget: pénz vagy más vagyoni értékű szolgáltatás-e a tárgya a szerződésnek. A javaslat továbbá a másik felet terhelő bármilyen kötelezettség teljesítésére adott halasztásról szól és nem, mint a mai uzsoratörvény 1. §-a «fizetési halasztásról». Ennek az eltérésnek oka az, hogy a halasztás tárgya a javaslat álláspontjához képest nemcsak pénzbeli szolgáltatás lehet. A halasztási ügylet továbbá módosíthatja egy már előbb kötött visszterhes szerződés teljesítési határidejét, de lehet annak tárgya más, például kártérítési kötelezettséget ró, az adósra, az eredetileg kikötött szolgáltatás helyébe más szolgáltatást tesz. De előfordulhat az is, hogy az eredeti kötelem megszüntetése foglalja magában az uzsorát, amikor például a hitelező az eredeti kötelezettség teljesítésére képtelen adóstól másnemű, az eredetileg kötelezett szolgáltatásnál lényegesen értékesebb szolgáltatást fogad el teljesítésül (datio in solutum), vagy az eredeti kötelem megszüntetésével újabb, az adósra súlyosabb kötelmet alapítanak meg (novatio). Éppúgy «a követelés módosítása és megszüntetése» szempontjából is közömbös, hogy a követelés milyen jogalapból származott. Nem szükséges tehát, hogy az alapügylet legyen hitelezési ügylet, sőt az sem, hogy az alapkövetelés szerződésben gyökerezzék. Lehet például tiltott cselekményből származó kártérítési követelés is. Minden esetben szükséges, hogy az uzsorás vagyoni előny éppen a hitelezésnek, a halasztásnak, a kötelezettség módosításának vagy megszüntetésének ellenértéke legyen, ha nem is kifejezetten a szerződés szavai szerint. Elég, ha az eset körülményeihez képest az egyik fél a másikat éppen azzal kényszerítette az utóbbira nézve aránytalanul előnytelen szerződés megkötésére, hogy máskülönben megtagadta volna tőle a hitelezést, a halasztást, a szerződésmódosítást, illetőleg megszüntetést. Az ebben a bekezdésben meghatározott módon kikötött vagy megszerzett feltűnően aránytalan mértékű vagyoni előnyt a javaslat indokolása a továbbiakban röviden uzsorás vagyoni előnynek, az ilyen kikötést tartalmazó szerződést uzsorás szerződésnek nevezi. Az általános indokolás már részletesen kifejtette azokat az okokat, amelyek miatt a javaslat az uzsorát csak akkor bünteti, ha azt hitelezéssel, vagy fennálló kötelezettség halasztását, módosítását vagy megszüntetését tárgy az ó ügylettel kapcsolatban követték el. Minden más esetben a javaslat megelégszik azzal, ha a 8. és 9. §-okban meghatározott magánjogi következmények kerülnek alkalmazásra. Ugyanott részletes kifejtésben részesült, miért tartja a javaslat megfelelő főbüntetési tételnek a három évig terjedhető fogházbüntetést és miért véli szükségtelennek magasabb büntetés alá eső minősített eseteknek kiemelését. A §. második bekezdése a mellékbüntetésként alkalmazásba kerülő kiutasítást újra szabályozza s alkalmazása körét kiterjeszti. A kiutasítást mint mellékbüntetést jelenlegi törvényünk csak az uzsora minősített eseteiben teszi lehetővé s alkalmazása hatályos törvényünk szerint még e minősített esetekben sem kötelező. A javaslat ezt a mellékbüntetést kötelezően szabja meg a külföldiekre. Kívánatos, hogy az ilyen veszélyes elemeket az ország területéről feltétlenül eltávolítsák. Belföldiekkel szemben csak az a célja a kiutasításnak, hogy eltávozzanak arról a helyről, ahol a helyi viszonyok ismerete alapján üzelmeiket kiterjedtebben folytathatják. Sőt azt is meg kell akadályozni, hogy kiutasításuk után uzsorás
