Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.
Irományszámok - 1931-63. Törvényjavaslat az uzsoráról
302 63. szám. sült, illetőleg ezek valamelyike alapján ellene végrehajtást rendeltek el. Ezt a hiányt is igyekszik pótolni a javaslat azzal, hogy rendelkezései szerint a büntetőbíróságnak uzsorát megállapító ítélete alapján perújításra tágabb keretben ad módot (12. §), továbbá a sérelmet szenvedő fél joga a végrehajtás felfüggesztésére, még a perújítást megelőzően is (13. §.), keresete van a választott bíróság ítéletének érvénytelenné nyilvánítására (14. §.), valamint megszüntetési keresete a közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtási eljárásban (15. §.). 8. A javaslat a szükséges módosításokkal átveszi az 1883 : XXV. t.-c. 17. és 18. §-aiban a hitelezési ügylet biztosításának tiltott módjáról foglalt rendelkezéseket (6—7. §.) lényegében ezeken a ma is hatályos rendelkezéseken a javaslat csupán annyi módosítást tesz, hogy a cselekményt kihágás helyett vétséggé minősíti és azt nem szabadságvesztés büntetéssel, hanem csupán pénzbüntetéssel kívánja büntetni, mert az ily cselekményeknek természetük szerint pénzbüntetés a helyes büntetésük mind a kellő megtorlás, mind a visszatartás szempontjából. Csak így lehet ugyanis remélni a cselekménnyel arányban álló súlyos pénzbüntetés kiszabását. 9. A javaslat mellőzi az 1883 : XXV. t.-c-ben foglalt azt akivételt, amely szerint a bejegyzett kereskedők, mint hitelnyerők által kötött szerződéseket nem lehet uzsorává minősíteni. A javaslat álláspontja szerint a kereskedőket is megfelelő védelemben kell részesíteni, ha uzsoraszerű kizsákmányolásukat lehetővé tevő helyzetbe kerülnek. 10. A fentiekben ismertetett alapelvek, amelyekből a javaslat kiindul, a jelenlegi törvény alapelveivel szemben eltérést mutatnak és a régi jogszabályokkal szemben szigorúbb erkölcsi felfogást juttatnak érvényre. Ennek folytán a javaslat 16. §-a kimondja, hogy az új törvény magánjogi rendelkezéseit kell alkalmazni a hatályba lépte előtt elkövetett uzsorás cselekményekre is. Kivételt tesz azonban a gazdasági élet súlyosabb megzavarásának elhárítása érdekében egyfelől az olyan kereskedelmi ügyletekre, amelyeket bejegyzett kereskedők hitelnyerőkként kötöttek, másfelől az olyan lezárt ügyletekre, amelyek alapján a sérelmet okozó fél a jelen törvény hatályba lépte után újabb követelést nem támaszt. A visszaható erő elve büntetőjogi szempontból csak annyiban érvényesül, hogy a törvény hatályba lépte előtt elkövetett uzsoracselekmények miatt is a bűnvádi eljárást hivatalból kell megindítani. Egyébként azonban az új büntetőjogi rendelkezéseknek visszaható ereje tekintetében a Btk. 2. §-ában foglalt rendelkezés irányadó. Ennélfogva ily esetekben az enyhébb törvény, tehát rendszerint az 1883 : XXV. t.-c. kerül alkalmazásra. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. §-hoz. Ez a §. első bekezdésében meghatározza az uzsora vétségének törvényes fogalmát s ebben egyúttal megállapítja az uzsorás ügyletnek, vagyis az uzsorának azokat az általános ismérveit, amelyek magánjogi szempontból is irányadók. Ez a törvényes fogalommeghatározás, miként a szöveg tartalmából kétségen kívül kiviláglik, elsősorban a hiteluzsorára vonatkozik, vagyis az oly kétoldalú szerződésekre, amelyekben az egyik fél, nevezetesen a hitelnyújtó fél a saját szolgáltatását előlegezi, vagyis előbb teljesíti, mint a másik fél a saját viszontszolgáltatását. Az ily uzsora fogalmához tartozik ezenfelül az egyik szerződő félnek és pedig a sérelmet szenvedő félnek szorult helyzete, könnyelműsége, értelmi gyengesége,
