Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.
Irományszámok - 1931-63. Törvényjavaslat az uzsoráról
63. szám. 301 még a mellékbüntetések rendszerének további fejlesztésétől, nevezetesen a kiutasításnak tágabb körben való alkalmazásától és az engedélyhez kötött ipar vagy foglalkozás folytatásának időleges eltiltásától. 4. A javaslat a fentebb már említett okokból elejti az uzsora magánindítványi jellegét. Kifejezett rendelkezést e tekintetben csupán a hatálybaléptető rendelkezések között (16. §.) tartalmaz a javaslat, de hallgatása .a büntető rendelkezéssel kapcsolatban büntető törvényeink rendszere folytán egyet jelent azzal, hogy ezentúl az uzsorának minden esete hivatalból üldözendővé válik. Ehhez nem lesz tehát többé szükség az igazságügyminiszternek egyes községekre vagy vidékekre vonatkozó külön rendeletére, mint azt az 1883: XXV. t.-c. 10. §-a megkívánta. A hivatalból üldözés elvét a javaslat kiterjeszti az új törvény hatálybalépése előtt elkövetett vétségekre is, amelyek miatt az eljárást az új törvény hatálybalépte után hivatalból kell majd megindítani (16. §. utolsó bekezdése). 5. Ugyancsak hallgatva ejti el a javaslat az 1883 : XXV. t.-c. 14. §-ának azt a rendelkezését is, amelynek értelmében a feljelentés veszélyét megsejtő uzsorás a kisajtolt vagyoni előnyöknek kamatostul való visszatérítésével megvásárolhatta a büntetéstől való mentességet. 6. Az uzsora magánjogi következményeit az általános tapasztalat szerint igen könnyű kijátszani harmadik személyeknek előtérbe tolásával. Ezek olyan színben lépnek fel, mint akik jóhiszeműen szerezték az uzsorástól a kérdéses követelést. Ilyen módon az uzsorás követeléseket a bírói úton érvényesítéstől elzáró jogszabályt is minden nehézség nélkül meg lehetne kerülni, ha a javaslat 4. §-a ennek a mesterkedésnek kifejezetten útját nem állná. Az uzsora áldozatát hatályos védelemben csak akkor részesítjük, ha a védelmet az uzsorás valódi vagy színleges jogutódaival szemben is kiterjesztjük. Bármily fontos azonban a gyöngébb fél védelme, ebben a védelemben nem szabad olyan messzire menni, hogy a gazdasági élet forgalmának a biztosságát veszélyeztessük. Ha tehát az uzsorás követelésről váltót vagy más oly kötelező okiratot állítottak ki, amelynek jóhiszemű birtokosával szemben a gazdasági forgalom biztonsága érdekében az általános magánjog, a kereskedelmi-, illetőleg váltójog az alapul fekvő ügyletből támasztott kifogásokat kizárja, az általános elvet a javaslat sem töri át és a kiuzsoráz ott nak sem adja meg a kizárt kifogást. De ennek ellensúlyozásául jogot biztosít számára a követelést megtestesítő okirat kiadására, illetőleg a névérték és a kiuzsorázott kárkövetelésének bírói letétbe helyezésére, sőt, ha a kiuzsorázott adós a váltó alapján kénytelen volt fizetni, kárának megtérítését gyorsabb bírói eljárás útján érvényesítheti. 7. Gyakran előfordul az uzsora körében, hogy az uzsorás, hogy a kiuzsorázottat minél inkább hatalmában tartsa és követelését minél gyorsabban és biztosabban érvényesíthesse, követeléséről végrehajtható közokiratot szerez. Akár úgy, hogy közokiratot vétet fel a szerződés uzsorás jellegének eltitkolásával, akár úgy, hogy színleges perindítással jogerős — rendes vagy választott — bírósági ítéletet nyer. Természetesen akként, hogy ellenfele — éppen szorult helyzeténél, könnyelműségénél, értelmi gyengeségénél, tapasztalatlanságánál, feltétlen bizalmánál vagy függő helyzeténél fogva egyáltalában nem védekezik, vagy legalább az uzsora kifogását nem hozza fel, illetőleg kényszerhelyzetben, de látszólag szabad akarattal közreműködik a közjegyzői okiratba foglalt megállapodásban. Sokszor az ilyen per lefolyása megelőzi a szerződésnek az uzsorás részéről való teljesítését, sőt ez gyakran az uzsorás által megszabott feltétel. A mai jog (1883 : XXV. t.-c. 11. §.) csak a folyamatban lévő polgári pernek kötelező felfüggesztéséről gondoskodik, ha az uzsora vétsége miatt a bűnvádi eljárás már megindult, de nem gondoskodik arról, hogy a kiuzsorázott felet kellően megvédjék, ha hátrányára már jogerős polgári (választott bírósági) ítélet keletkezett, végrehajtható közjegyzői okirat léte-