Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.
Irományszámok - 1931-60. Törvényjavaslat a korlátolt felelősségű társaság adó- és illetékkötelezettségéről
284 60. szám. A korlátolt felelősségű társaságról szóló törvény ugyanis úgy kivetéstechnikai, mint az adóalap megállapítására vonatkozó anyagi jogszabályok tekintetében a kereseti adóról szóló 1927. évi 300 /P.M. számú hivatalos összeállítás kereteivel össze nem egyeztethető rendelkezéseket tartalmaz. A korlátolt felelősségű társaságról szóló törvény 56. §-a szerint az ügyvezetők kötelesek a társaság könyveinek rendes vezetéséről gondoskodni, minden üzleté v első három hónapja alatt az elmúlt év mérlegét a nyereség- és veszteségszámlávái kapcsolatosan felállítani és taggyűlés elé., valamint ha a társaságnak felügyelőbizottsága van, ez elé terjeszteni. Ily módon a korlátolt felelősségű társaság, amennyiben a naptári év végével zárja az üzleti évét, az esetek túlnyomó részében csak április hó folyamán juthat abba a helyzetbe, hogy adóbevallását benyújtsa, vagyis olyan időben, amidőn az általános kereseti adó kivetése rendszerint már megtörtént. Az 1930. évi V. törvénycikk a korlátolt felelősségű társaságokra nézve kötelezővé teszi a szabályszerű kereskedelmi könyvek vezetését s a törvény elgondolása szerint, ezeknek a vállalatoknak az adóztatása is csak az üzleti könyvek alapján történhetik. Ugyanígy van ez a társulati adó alanyainál, ahol mérlegés eredményszámlák hiányában nincs adókivetés. Ha a vállalat azt beterjeszteni elmulasztja vagy azzal késedelmes, lehet helye kényszerítő vagy büntető rendszabályoknak, el lehet járni könyvvizsgálat útján, de addig, míg a mérleg és a vele összefüggő számadások esetleg ezen kényszerítő eszközök segélyével rendelkezésre nem állanak, semmiféle módon, semmiféle ismérvek alapján, vagy bármire alapított bécslés alapján, még az utólagos kiegyenlítés fenntartásával sincsen helye adóztatásnak. Ezzel szemben a kereseti adóról szóló hivatalos összeállítás 30. §-a s az ahhoz fűzött utasításban foglalt rendelkezések szerint az általános kereseti adóalap megállapításánál a rendelkezésre álló adatokat, így a könyvvizsgálat eredményét is a kir. adóhivatal szabadon mérlegeli s becslés útján állapítja meg a jövedelmet, ha a könyvek alapján mutatkozó eredményt aggályosnak találja. Ha tehát az általános kereseti adó alanyai közé soroznám be a korlátolt felelősségű társaságokat, nagyon sok esetben a mérleg- és eredményszámlák ellenére becslés útján állapítanák meg a kitevő hatóságok ezen társaságok adóalapjait is. A kereseti adóról szóló hivatalos összeállítás rendelkezésein belül továbbá nem volna megoldható a korlátolt felelősségű társaságok felügyelőbizottsági tagjainak juttatott javadalmazás után kivetendő tantiemadó kérdése sem. A tantiemadónak az általános kereseti adóval való összekeverése főkép kivetéstechnikai okból vezetne nagy zavarokra. Az általános kereseti adó alanyainál a 10.000 pengőn aluli adóalapok évenként rögzítés útján iratnak elő, már pedig a rögzítési eljárás a tantiemadó alapjára, egyrészt a tantiemek évről-évre változó összegeinél fogva, de másrészt a tantiemek jogi természeténél fogva nem alkalmazható. Minthogy továbbá a tantiemadót — ugyanúgy mint a társulati adónál —• az általános kereseti adóval egyszerre kellene megállapítani, a jogorvoslati fórumok különbözősége szintén zavarokat jelentene, mert míg az általános kereseti adó elleni jogorvoslat elsőfokon az adófelszólamlási bizottsághoz, addig a tantiemadó elleni jogorvoslat a pénzügyigazgatósághoz tartozik. Tekintettel azonban arra a körülményre, hogy a korlátolt felelősségű társaság a gazdaságilag gyöngébb erejű adóalanyok együttműködését van hivatva előmozdítani, nehogy a vállalkozói kedv a jelenleg érvényben lévő 16°/ 0-kal kezdődő s a rentabilitás arányában 30%-ig emelkedő adókulcsok miatt e társasági formának igénybevételétől elidegeníttessék, a korlátolt felelősségű társaság társulati
