Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.
Irományszámok - 1931-60. Törvényjavaslat a korlátolt felelősségű társaság adó- és illetékkötelezettségéről
60. szám. 285 adójának kulcsát az önsegélyző, termelési, beszerzési, értékesítési és fogyasztási szövetkezetek kedvezményes adókulcsává 1 egyezően 10°/ 0-ban kívánom megállapítani. Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a kereseti adóról szóló hivatalos összeállítás 47. §-ának rendelkezései szerint az általános kereseti adó egész jövedelme azt a községet illeti meg, amelyben az adózó adózni tartozik s így abban az esetben, ha a korlátolt felelősségű társaságokat az általános kereseti adó alanyai közé soroznám be, az államkincstár az ezen társaságok által befizetendő általános kereseti adó bevételektől elesnék. Minthogy pedig az 1930. évi V. törvénycikk életbeléptetése után azok a részvénytársaságok, amelyek a mérlegvalódiság helyreállításáról szóló 1925. évi 7000/P. M. számú rendelet 24. § ában megállapított részvényminimummal nem bírnak, előreláthatólag korlátolt felelősségű társasággá fognak átalakulni s a jelen törvényben biztosított kedvezményes adókulcs következtében az újabb tőkeegyesülések is szívesen fogják ezt a társasági formát igénybevenni, éppen ezért — az állami költségvetésben előirányzott társulati adóbevételek összegének veszélyeztetése nélkül — sem tehetem magamévá azokat a törekvéseket, amelyek a korlátolt felelősségű társaság jelenleg érvényben lévő adózási kötelezettségének megváltoztatására irányulnak. Az 1930. évi V. törvénycikk felsőházi tárgyalása során a pénzügyminiszter felkéretett olyan jogszabály megalkotásáról való gondoskodásra is, amely «a javaslat 57. §-a második bekezdésének 1. pontjában meghatározott árfolyamkülönbözeti tartalékalap adómentességét megállapítja». Az idézett § vonatkozó rendelkezései a következők : «1. Az olyan értékpapírt és árut, amelynek tőzsdei ára van, legfeljebb azzal az átlagos tőzsdei árfolyammal lehet számításba venni, amellyel az értékpapír vagy áru az üzleti év utolsó negyedében bírt. Mégis, ha ez az érték meghaladja a beszerzés vagy az előállítás árát, a beszerzési, illetőleg előállítási érték és az előző mondafc értelmében a mérlegbe beállított érték közötti különbözetet mint nem realizált nyereséget, árfolyamkülönbözeti tartalék címén a terhek közé be kell állítani.» A társulati adóról szóló hivatalos összeállításnak a vállalat tárcájában lévő értékek — értékpapírok, devizák, valuták, — továbbá az anyagkészlet és áruleltár értékelésére vonatkozó 13. § 14. és 15. pontjában foglalt rendelkezések megengedik a beszerzési, előállítási ártól eltérő alacsonyabb értékelést akkor, ha a forgalmi érték az említett árnál alacsonyabb s ily módon a nem realizált veszteség elszámolásának helye van. A hivatkozott hivatalos összeállítás 12. § (í) bekezdéséhez fűzött utasítás (i) bekezdése, illetőleg a 13. § 8. pontjához fűzött utasítás (4) bekezdése azonban kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a vállalat mérlegében mutatkozó bármily eredetű nyereség egyaránt adóköteles nyereségnek tekintendő s ebből kifolyólag a vagyontárgyak felértékeléséből származó nyereséget adómentesen kezelni nem szabad s ily címen adómentes tartalék létesítésének sincs helye. A hivatalos összeállítás előbb hivatkozott parancsoló rendelkezései folytán a nem realizált nyereségek árfolyamkülönbözeti tartalékának adómentes kezelését tehát nem tartom megengedhetőnek, mert az adókulcs mérséklése folytán a korlátolt felelősségű társaságokkal szemben amúgyis hátrányosabb helyzetbe került többi társulati adóalanyok ezen kedvezménynek reájok való kiterjesztését kérelmezhetik és az ilyen irányú kérelem elől nem lehetne elzárkózni, már pedig az államháztartás mai helyzete nem engedi meg a társulati adónál az adómentességek kiterjesztését.
