Képviselőházi irományok, 1927. XXIV. kötet • 1124-1211., II. sz.

Irományszámok - 1927-1200. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosdításról szóló 1927:XXI. törvénycikk és az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról rendelkező 1928:XL. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése tárgyában

1200. szám. 471 intézetnek utalja át. Ezt az enged­ményt megfelelő esetben a tartozási kimutatáshoz kell csatolni.» 20. §.. Az 1927 : XXI. t.-c. 198. §-ának első bekezdése helyébe a kö­vetkező rendelkezés lép : «Az állam az Országos Társadalom­biztosító Intézet és a Magánalkalma­zottak Biztosító Intézete ügyviteli költségéhez hozzájárulást ad. A hozzá­járulás összege mindkét intézetnél ösz­szesen évi 3,200.000 pengő. A hozzá­járulás összegét a két intézet között a m. kir, népjóléti és munkaügyi minisz­ter osztja fel. Az állami hozzájárulás összegét az 1931. számadási évtől kezdve az Országos Társadalombizto­sító Intézet a betegségi, a baleseti, az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági, valamint a bányanyugbér­biztosítási ág között, a Magánalkal­mazottak Biztosító Intézete pedig a betegségi és az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítási ág között az illető biztosítási ágak ügy­viteli költségének kölcsönös arányában osztja meg. Az 1928 : XL. t.-c. 165. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti. Ez a rendelkezés az 1928 : XL. t.-c. 165. §-a (1) és (3) bekezdésében, vala­mint az Országos Társadalombiztosító Intézet betegségi biztosítási ága pénz­ügyi helyzetének rendezéséről szóló 1930: XXVII. t.-c. 1. fában foglalt rendelkezések hatályát nem érinti.» 21. §. Ha a betegségi biztosítás költ­ségeit az 1927 : XXL t.-c. 19. §-ában meghatározott legmagasabb mértékű járulékkulcs alkalmazása mellett sem lehet tartósan fedezni s ha a hiányt minden rendelkezésre álló egyéb eszköz alkalmazásával sem lehet kiküszö­bölni, a betegségi biztosítási szolgálta­tásokat a szükség mértékéhez képest időlegesen az alapszabály megfelelő módosításával korlátozni kell. Az al­kalmazható korlátozások a követke­zők : 1. az 1927 : XXL t.-c. 31. §-a szerint nyújtható szolgáltatásokat meg lehet szüntetni ,* 2. az 1927 : XXL t.-c. 30. §-ának I. 1—4. pontjaiban megállapított segé­lyezési időtartamot huszonhat heti idő­tartamig le lehet szállítani ; 3. az 1927 : XXI. t.-c. 30. §-ának I. 3. pontjában megjelölt táppénz mérté­két a biztosított tényleges javadalma­zása napi átlagának vagy átlagos napi­bérének 50 %-áig lehet mérsékelni ; , 4. az 1927 : XXI. t.-c. 30. §-ának II. 2. és 3. pontjában megjelölt terhességi, illetőleg gyermekágyi segély mértékét a biztosított nő tényleges javadalma­zása napi átlagának vagy átlagos napi­bérének 50 %-áig lehet csökkenteni ; 5. ki lehet mondám, hogy az 1927 : XXL t.-c. 30. §-ának I. és III. pontjában meghatározott segélyeket az intézet a biztosításra kötelezettek közül csak azoknak, illetőleg csak azok családtagjainak nyújtja, akik a meg­betegedést közvetlenül megelőzően megszakítás nélkül legalább tizenöt napot töltöttek betegségi biztosításra kötelezett viszonyban. Az előbbi bekezdés 5. pontjában fog­lalt korlátozó rendelkezés szempontjá­ból két betegségi biztosításra kötelezett viszony között biztosításon kívül el­töltött három napnál nem hosszabb idő­tartam nem számít megszakításnak. A szóbanforgó korlátozó rendelkezés nem érinti az 1927 : XXL t.-c. 52. §-ában foglalt rendelkezés hatályát s ugyané t.-c. 71. §-a első bekezdésének 1. és 2. pontjában megjelölt kártala­nítási segélyezéssel kapcsolatban sem nyer alkalmazást. Ha az intézet önkormányzata a be­tegségi biztosítási szolgáltatásokat — a fennálló szükség ellentre — a fentiek­ben meghatározott módon nem korlá­tozza vagy nem. kellően korlátozza, az alapszabály megf elélő módosításáról rendeleti úton a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter gondoskodik. 22. §. A m. kir. minisztérium felha­talmazást kap, hogy az 1921. évi július hó 26-át megelőző időben Magyar­ország akkori területén levő üzemek­ben történt balesetekből folyó és az

Next

/
Thumbnails
Contents