Képviselőházi irományok, 1927. XXIV. kötet • 1124-1211., II. sz.

Irományszámok - 1927-1200. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosdításról szóló 1927:XXI. törvénycikk és az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról rendelkező 1928:XL. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése tárgyában

470 1200. szám. orvosi tanács és a központi orvosi tanács elnöke a főorvos-igazgató. Az intézet tiszt viselőorvosa az orvosi tanácsnak tagja nem lehet.» 14. §. Az 1927 : XXI. t.-c. 140. §-a helyéb e a következő rendelkezés lép : «140. §. A betegségi biztosítási járulékok és az Országos Társadalombiztosító Intézetnek a betegségi biztosításból befolyó egyéb bevételei nem fordíthatók más célokra, mint az e törvényben megállapított segélyezésre és a segélyezéssel kapcsolatos intézmények létesítésére, továbbá az anya- és csecsemővédelem előmozdítására, tartalékalap (141. §) gyűjtésére, végül az ügyvitel költségére». 15. §. Az 1927: XXL t.-c. 175. §-a ötödik bekezdésének első mondata (az 1928 : XL. t.-c. 175. §-a (i) bekezdésével megállapított szöveg) helyébe a következő rendelkezés lép : «A betegségi biztosítási járulékok és a biztosításból befolyó egyéb bevételek nem fordíthatók más célokra, mint az alapszabályban megállapított segélyezésre és a segélyezéssel kapcsolatos intézmények létesítésére, továbbá az anyaés csecsemő védelem előmozdítására, úgyszintén tartalékalap gyűjtésére.» Az 1927: XXL t.-c. 175. §-ának utolsó bekezdését folytatólag a következő rendelkezés egészíti ki : «A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter felhatalmazást kap annak elrendelésére, hogy a 171—174. §-okban felsorolt betegségi biztosító intézeteknél mindazok a biztosítottak, akik az 1927 : XXL t.-c. 3. §-ában megjelölt munkavállalói minőségben alkalmaztatnak és akiknek javadalmazása az évi 3600 pengőt, illetőleg a havi 300 pengőt meghaladja, úgyszintén családtagjaik, orvosi gyógykezelés helyett a rendeletben meghatározott készpénzsegélyben részesüljenek.» 16. §. Az 1927: XXL t.-c. 179. §-ának második bekezdését folytatólag a következő rendelkezés egészíti ki : «Az intézet alapszabálya az intézetnél betegség esetére önkéntesen biztosítottakat és azokat a munkaadókat, akik munkavállalóikat az inté-> zetnél betegség esetére önkéntesen biztosítják, az intézet tagjaivá minősíth3ti és őket az intézet önkormányzata körében mindazokkal a jogokkal felruházhatja és mindazokkal a kötelezettségekkel terhei heti, amelyek az alapszabály szerint a biztosításra kötelezett munkavállalókat és munkaadóikat megilletik, illetőleg terhelik.» 17. §. Az 1927 : XXL t.-c. 181. §-ának negyedik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : «A 117. és a 118. § rendelkezéseit erre az intézetre is megfelelően alkalmazni kell.» 18.§.Az 1927: XXI. t.-c. 192. §-ának második bekezdéseként a következő rendelkezéseket kell felvenni : «A m, kir. népjóléti és munkaügyi miniszter és a m. kir. pénzügyminiszter felhatalmazást kapnak, hogy ott, ahol a társadalombiztosítási követelések behajtásában késedelem mutatkozik vagy azokban számottevő hátralék keletkezett, az intézetnek ideiglenesen külön végrehajtót bocsássanak rendelkezésére. Az ily végrehajtók alkalmazásának költsége — a behajtási illeték fejében — az intézetet terheli. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértve a társadalombiztosítási követelések behajthatatlansága esetében követendő eljárást rendelettel szabályozhatja». 19. §. Az 1927 : XXL t.-c. 194. §-ának első bekezdését folytatólag a következő rendelkezés egészíti ki : «E rendelkezés alapján az odaítélésből nem lehet kizárni azt, aki ajánlatához joghatályos engedményt csatol, amellyel odaítélés esetére az odaítélésig az intézet javára fennálló tartozása erejéig a vállalati összegnek legfeljebb egynegyed részét az illetékes intézetnek engedményezi és a kiíró hatóságot, intézetet vagy vállalatot feljogosítja, hogy a vállalati összeg egynegyed részét minden esedékes részletből közvetlenül az illetékéé biztosító