Képviselőházi irományok, 1927. XXIV. kötet • 1124-1211., II. sz.

Irományszámok - 1927-1125. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az iparfejlesztésről" szóló 1049. számú törvényjavaslat tárgyában

Ilâ5. szám. 31 niszter âz országgyűlésnek évenként a költségvetés kapcsán jelentést tesz. 21. §. A kereskedelemügyi miniszter az illetékes miniszterekkel egyetértő­leg rendeleti úton az 1897 : XX. t.-c. 38. és 39. §-ainak rendelkezéseitől el­térően is szabályozhatja a 18. § a) pontja alatt felsorolt hatóságok, hiva­talok, intézetek, intézmények, válla­latok és üzemek szükségleteinek és munkáinak beszerzését, illetőleg végez­tetését, kiírását, odaítélését, a szerző­dések kötését és teljesítésük ellenőr­zését. A törvényhatóságokra és községekre vonatkozólag a jelen §-ban meghatá­rozott irányban a belügyminiszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyet­ért őleg rendelkezik. 22. §. A szállításoknál és munkáknál megállapított visszaélés esetében a szál­lító vagy vállalkozó végleg, vagy meg­határozott időre kizárható, a visszaélés ismétlése esetében kizárandó a köz­szállításokból, a jelen törvény hatálya alá eső munkálatokból vagy vállalko­zásokból. A kizárás tekintetében saját tárcáját illetőleg a kereskedelemügyi miniszter, a többi tárcát illetőleg az illetékes miniszter a kereskedelemügyi miniszter hozzájárulásával határoz. A kereskedelemügyi minisztert a ki­zárás kimondásával egyidejűleg min­den kizárásról a kizárás okának meg­jelölése mellett értesíteni kell. A keres­kedelemügyi miniszter a kizárt szállí­tókról és vállalkozókról nyilvántartást vezet és a kizárást mindenik minisz­terrel közli. 23. §. A kereskedelemügyi miniszter a jelen törvény IV. fejezetének hatálya alá tartozó rendszeres beszerzésekre, ha a beszerezni kívánt cikkekre na­gyobb mennyiségben van szükség, az ügykör szerint érdekelt miniszterekkel egyetértően szabványokat állapíthat meg. Oly cikket, amelyre a kereskede­lemügyi miniszter szabványt állapított meg, rendszerint csakis a szabványnak megfelelően szabad beszerezni. A szab­ványtól csakis a kereskedelemügyi mi« niszternek az ügykör szerint érdekelt miniszterrel egyetértőleg adott enge­délye alapján szabad eltérni. V. fejezet. Az Országos Ipartanács szer» vezetének módosítása és az iparfejlesz­tési bizottságok. 24. §. Az Országos Ipartanácsról szóló 1907:XLIV. t.-c. 1—5. §-ai, valamint a 6. §. első bekezdése hatá­lyukat vesztik és helyükbe a jelen törvény 25—30. §-aiban foglalt ren­delkezések lépnek. 25. §. Az 1907 : XLIV. törvénycik­kel megszervezett Országos Ipartanács ipari és kereskedelmi ügyekben a ke­reskedelemügyi miniszter, munkás­ügyekben a kereskedelemügyi, vala­mint népjóléti és munkaügyi minisz­ter véleményező szerve. 26. §. Az Országos Ipartanács el­nöke a kereskedelemügyi miniszter, két alelnöke közül az egyik a keres­kedelemügyi, a másik a népjóléti és munkaügyi minisztériumnak az az ál­lamtitkára, akit a kereskedelemügyi illetőleg népjóléti és munkaügyi minisz­ter kijelöl. Az elnök és az alelnökök a ta­nács minden szervének hivatalból tagjai. Az Országos Ipartanácsnak válasz­tott, kinevezett és hivatalból kiren­delt tagjai vannak. 27. §. Az Országos Ipartanácsba vá­lasztanak : az országgyűlés képviselőháza tizen­két és az országgyűlés felsőháza hat tagot saját tagjaik sorából, valamennyi kereskedelmi és ipar­kamara, az Országos Mezőgazdasági Kamara, a Budapesti Mérnöki Kamara, a budapesti kir. magyar Pázmány Péter tudományegyetem, a József mű­egyetem, a budapesti tudományegye­tem közgazdasági kara és a budapesti áru- és értéktőzsde egy-egy tagot ; az Országos Társadalombiztosító Intézet és a Magánalkalmazottak Biz­tosító Intézete igazgatóságának munka­adó és biztosításra kötelezett tagjai saját kebelükből külön-külön egy-egy

Next

/
Thumbnails
Contents