Képviselőházi irományok, 1927. XXIV. kötet • 1124-1211., II. sz.

Irományszámok - 1927-1125. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az iparfejlesztésről" szóló 1049. számú törvényjavaslat tárgyában

tt 1125. szám. munkaadó es egy-egy biztosításra kö­telezett vagyis összesen négy tagot ; & kereskedelemügyi miniszter által kijelölt országos jellegű ipari, mező­gazdasági, erdészeti, kereskedelmi és pénzügyi, munkás- és alkalmazott­égyesülétek tagjaik sorából a kereske­delemügyi miniszter által meghatáro­zott ^számban összesen legfeljebb 40 tagot. 28.•§. A kereskedelemügyi miniszter az Országos Ipartanácsba negyven ta­got .nevez ki, mégpedig kettőt-kettőt a földmívelésügyi, valamint népjóléti és^munkaügyi, egyet-egyet a belügyi, honvédelemügyi és a pénzügyi minisz­terek kij elölése alapj án. 29. §. Hivatalból tagjai az Országos Ipartanácsnak a kereskedelemügyi, il­letőleg népjóléti és munkaügyi minisz­ternek azok a szakosztály, illetőleg ügyosztály főnökei és vezetői, amely szakosztályok ipari, kereskedelmi és munkásügyekkel foglalkoznak. Ugyan­csak hivatalból tagja a Tanácsnak a M> Kir. Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a M. Kir. Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet igazgatója, a budapesti iparfelügyelőség vezetője, az Országos Társadalombiztosító Intézet vezérigazgatója és a Magánalkalmazot­tak Biztosító Intézetének igazgatója. 30. §. Az Országos Ipartanács tag­jául választás és kinevezés útján nyert megbízatás Öt évre szól, de előbb is megszűnik, ha a választott tag a ki­küldő kereskedelmi és iparkamaránál, Országos Mezőgazdasági Kamaránál, ipari, - kereskedelmi és munkásegyesü­letnél tagságát vagy állását, vagy az Országos Társadalombiztosító Intézet­nél vagy a Magánalkalmazottak Bizto­sító Intézeténél viselt igazgatósági tag­ságát elveszti, vagy ha az országgyűlés valamelyik háza által választott tag megszűnik az illető ház tagja lenni. 31. §. Az Országos Ipartanácsról szóló 1907 : XLIV. t.-c. 8., 10., 12—15., 17„ 20. és 22. §-ai a következőképpen módosulnak, illetőleg nyernek kiegé­szítést : 18. § negyedik bekezdésének ren­delkezése úgy módosul, hogy az Or­szágos Ipartanács állandó bizottsága legfeljebb negyven tagból állhat. A 10. § akként módosul, hogy az Országos Ipartanács, valamint annak állandó bizottsága több osztályból áll, amelyeknek számát és ügykörét a ke­reskedelemügyi miniszter rendeletileg állapítja meg. A 12. §-nak a munkásügyekkel kap­csolatos intézkedései a népjóléti és munkaügyi miniszter feladatát alkot­ják. A 13. § akként módosul, hogy a tanács, valamint annak szervei a nép­jóléti és munkaügyi miniszternek is adhatnak véleményt, illetőleg tehet­nek javaslatot. A 14. § akként nyer kiegészítést, hogy az Országos Ipartanács teljes ülé­sét a népjóléti és munkaügyi minisz­ter kívánságára a kereskedelemügyi miniszter nyolc napon belül össze­hívni köteles. A 15. § harmadik bekezdésében fog­laltak kiegészítéseképpen munkásügyi kérdések tárgyalása esetén a népjóléti és munkaügyi miniszter hatósága alá tartozó bármely más tisztviselőt ki­küldhet. A 17. § olyképpen módosul, hogy a népjóléti és munkaügyi miniszter illetékessége alá tartozó ügyekben elő­adóként a népjóléti és munkaügyi mi­niszter illetékes ügyosztályának tagja is szerepelhet. A 20. § alapján kiadandó ügyviteli szabályokat a kereskedelemügyi mi­niszter a népjóléti és munkaügyi mi­niszterrel egyetért őleg állapítja meg. A 22. § olyan értelemben módosul, hogy az 1907 : XLIV. törvénycikket a kereskedelemügyi miniszter, a népjó­léti és munkaügyi miniszter hatásköré­be tartazó intézkedések tekintetében pedig a kereskedelemügyi miniszter a népjóléti és munkaügyi miniszterrel egyetértőleg hajtja végre. 32. §. Az ipari termelés gazdaságos­sága feltételeinek, észszerű szervezésé-

Next

/
Thumbnails
Contents