Képviselőházi irományok, 1927. XXIV. kötet • 1124-1211., II. sz.

Irományszámok - 1927-1162. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az 1931/32. évi állami költségvetés tárgyában

266 1162. szám. menyeinek rendezésére szükséges összeg. Ezek a többletek mintegy 12 8 millió P-re tehetők, úgyhogy az állami üzemeknél a többi kiadás apadása tulajdon­képpen 28 6 millió P, miből 2 9 millió P beruházásokra, 25*7 millió P pedig a rendes és átmeneti kiadásokra esik. Ezeket a számadatokat összeadva, megállapítja a bizottság, hogy az 1930/31. évi költségvetésben megállapított kiadásokkal szemben az 1931/32. évi költ­ségvetés tulajdonképpen 54-1 millió P csökkenést tartalmaz, miből 4 millió P beruházás, 50 1 millió P pedig az az összeg, amivel a rendes és átmeneti kiadá­sok csökkentek s csak az elkerülhetetlen kiadási többletek 20­9 millió P (az állami közigazgatásnál 8 1, az állami üzemeknél 12"8 millió P) új szükséglete mérsékli az elért csökkentést 33*2 millió P-re. Ha azonban csak a számszerűen tényleg kifejezésre jutó megtakarítást tekint­jük is, akkor is jelentékenynek kell tekinteni az elért csökkenést. A költség­vetés apasztása terén elért eredmény különösen akkor jut kifejezésre, ha az 1931/32. évre előirányzott kiadásokat az 1929/30. évre megállapított költség vet éz­sel hasonlítjuk össze. Az 1929/30. évi költségvetéssel összehasonlítva ugyanis as 1931 /32. évi költségvetésben az állami közigazgatás kiadásai 42,549.400 P csökke­nést mutatnak, míg az állami üzemeknél ugyanez alatt az idő alatt a kiadásoknál 21,229.000 P apadás mutatkozik. Együttvéve tehát az államháztartás kiadási keretei két év alatt 63,778.400 P-vel csökkentettek. Az állami közigazgatás egyes kiadási csoportjainak részletezése a következő : A személyi járandóságok az állami közigazgatásnál 2,774.845 P-vel apadtak. A személyi járandóságoknak ez a csökkenése főként az. 1930 : XLVII. t.-c. 2. §-ában megállapított létszámapasztásnak és a jutalmakra és segélyekre előirányzott Ösz­szegek csökkentésének a következménye. Nagyobb megtakarítást a bizottság véleménye szerint a személyi járandóságoknál ezúttal egyrészt azért nem lehet elérni, mert az említett törvénycikk értelmében végrehajtandó lét számapaszt ás 6 év alatt fokozatosan hajtandó végre, másrészt pedig azért, mert a költségvetés­ben éppen a személyi járandóságoknál több kiadási többletről is gondoskodni kellett, amennyiben a fentemlített kiadások közül a B. fizetési csoportba tar­tozó tisztviselők illetményeinek rendezése, továbbá az automatikus előmenetellel járó státusoknál az alkalmazottak szolgálati idejének növekedése folytán előálló többletek az alkalmazottak létszámának apasztása útján elért megtakarítást csökkentik. Az állami alkalmazottak létszáma az állami közigazgatásnál az 1930/31. évi költségvetésben elért 457 főnyi létszámapasztáson felül, az 1931 /32. évi költség­vetésben további 370 fővel csökkentetett. Megtakarítás fog előállni a bizottság véleménye szerint abból is, hogy az év folyamán megürülő állások nagyrészét a kormány a végleges létszám elérése céljából nem kívánja betölteni. Rámutat a bizottság arra, hogy a költségvetés az állami alkalmazottaknak nemcsak tényleges létszámát tünteti fel, hanem azzal az 1930 : XLVII. t.-c. rendel­kezéseihez, képest mindenütt a megállapított végleges létszámot is szembe állítja. Megnyugvással állapítja meg a pénzügyi bizottság, hogy a kormány a kép­viselőházban is többízben kifejezésre jutott óhajnak megfelelően gondoskodott a költségvetés útján arról, hogy az 1925. évi státusrendezés során a B. fizetési csoportba került tisztviselők közül azok részére, akik még ma is, vagyis 6 évvel a státusrendezés után a B. fizetési csoportban vannak, az A. és B. fizetési csoport között fennálló illetménykülönbözet előirányoztassék. Ez az intézkedés a leg­nagyobb mértékben méltányos, különösen akkor, amikor az 1930 : XLVII. t.-c. alapján megállapított normálstátusok az előmenetelt hosszabb időre megakaszt-

Next

/
Thumbnails
Contents