Képviselőházi irományok, 1927. XXIV. kötet • 1124-1211., II. sz.

Irományszámok - 1927-1162. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az 1931/32. évi állami költségvetés tárgyában

1162. szám. 267 ják, s ezáltal csökken annak a lehetősége, hogy a B. fizetési csoportba tar­tozó tisztviselők az A. fizetési csoportba bekerüljenek. A személyi járandóságok csökkenése ellenére azok aránya a költségvetés összes kiadásaihoz némileg emelkedett, miután a dologi kiadásoknál a taka­rékossági inté2kedések hatása gyorsabban jelentkezik, mint a személyi járan­dóságoknál, ahol, mint említtetett, a létszámapasztás csak 6 év alatt fokozatosan hajtatik végre. így a személyi járandóságok az előző évi 33*9°/ 0-kal szemben ez­úttal az állami közigazgatás kiadásainak 34*2%-át foglalják le. A nyugellátások szükséglete az 1931/32. évi költségvetésben is emelkedést mutat. Az 1931/32. évre előirányzott nyugellátások összege ugyanis 3,712.588 P-vel meghaladja az előző évi előirányzatot. A többlet oka egyrészt a nyugellátás­ban részesülők számának újabb 1.097 fővel történt emelkedése, másrészt az a körül­mény, hogy az alacsonyabb illetmények alapján nyugdíjazott régi nyugdíjasokat fokozatosan olyanok váltják fel, akik magasabb illetmények alapján kapják ellátási díjaikat. A nyugellátások előirányzatával kapcsolatban rámutat a pénzügyi bizott­ság, hogy azok az 1931 /32. évi költségvetésben úgy az állami közigazgatásnál, mint az állami üzemeknél külön fejezeten irányoztattak elő, ami visszatérést jelent a nyugellátások múltban követett előirányzati módjához. Ezen előirány­zási mód folytán a költségvetés áttekinthetőbben mutatja, hogy államháztartá­sunkban milyen aránytalanul nagy a nyugdíj teher és hogy az egyes tárcáknak feladataik megoldására tulajdonképpen milyen összeg áll rendelkezésükre. Az önkormányzatok személyi és nyugdíjkiadásaihoz adott hozzájárulások ösz­szege 482.130 P-vel emelkedik. Az emelkedés annak tulajdonítható, hogy a tan­kötelesek létszámának növekedése és az iskolaépítési akció kapcsán létesült új iskolák megnyitása folytán 50 új nem állami helyettes tanítói állás fizetés­kiegészítéséről kíván a költségvetés gondoskodni, továbbá annak, hogy az országgyűlésben ismételten felmerült kívánságoknak megfelelően a nem állami tanszemélyzet terményjárandóságainak rendezése vétetett tervbe. Bár a nem állami tanszemélyzet fizetéskiegészítése igen jelentékeny terhet képvisel az államháztartásra nézve, a pénzügyi bizottság az utóbb említett intézkedést mégis helyesléssel fogadja, miután ez úton az államháztartás pénzügyi hely­zetéhez mért keretek között kiküszöbölhető az a hátrány, amely a tanítók ter meny járandóságainak értékében az utóbbi időben bekövetkezett eltolódások folytán ezekre az alkalmazottakra nézve előállt. Az önkormányzati alkalmazottak járandóságaihoz adott hozzájárulásokkal kapcsolatban megjegyzi még a bizottság, hogy a községek segélyezési alapjának adott hozzájárulás összege csökkentetett ugyan, a házadóból azonban az 1Ô29 : II. t.-c. alapján mintegy 2,200.000 P továbbra is erre a célra fog fordíttatni. Az állami közigazgatás dologi és átmeneti kiadásai 18,320.323 P-vel apad­tak, ami 6'4%-os, tehát igen jelentékeny csökkentésnek felel meg. Ezt a csök­kentést a pénzügyi bizottság véleménye szerint annál inkább jelentékenynek kell tekintem, mert az a korábbi évben már végrehajtott apasztások és a dologi ki­adások között fedezendő új szükségletek ellenére biztosíttatik. A dologi kiadások további apasztása a bizottság véleménye szerint ezidőszerint a meglévő és szük­séges állandó intézmények fenntartásának biztosítása szempontjából nem volna célszerű. A megtakarítás jelentősége szempontjából a bizottság véleménye szerint figyelembe veendő az a körülmény is, hogy a költségvetésben számos olyan kiadás van, amelyeknél megtakarítást egyáltalán nem lehet elérni. Ilyenek például a népjóléti és munkaügyi tárcánál előirányzott betegápolási és rokkant­ellátási költségek, stb.

Next

/
Thumbnails
Contents