Képviselőházi irományok, 1927. XXIV. kötet • 1124-1211., II. sz.

Irományszámok - 1927-1161. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az egyes törvényhatósági joggal felruházott és egyes megyei városok részére az 1929:XXIX. t.-c. 6. §-a alapján engedélyezett rendkívüli házadómentesség tárgyában

1161. szám. 263 2. a vízvezetékkel és csatornával ellátott, illetőleg az építkezés évének folyamán ezekkel elláttatni rendelt utcákban emelt új épületekben a két szobás és ennél nagyobb lakások vízöblítéses klozettel és fürdőszobával vannak ellátva, 3. minden alapfalon, a földszinti padló alatt 15 centiméter mélységben vízszintes szigetelőréteg alkalmaztatott ; szigetelőrétegül közönséges kátránypapír nem alkalmazható, 4. azoknál a lakóhelyiségeknél, amelyek alápincézve nincsenek, a padló burkolata alatt 10—15 centiméter vastag betonburkolat alkalmaztatott, 5. az épület az építési szabályrendeletben előírt nagyságú telken épült, a telek nagysága épületeknél azonban 100 négyszögölnél kisebb még akkor sem lehet, ha azt az építési szabályrendelet esetleg kivételes esetekben meg is engedné, 6. az épület legalább cseréppel, palával vagy egyéb tűzbiztos anyaggal van fedve és a felmenőfalak, valamint az oromfalak mészhabarcsba rakott kőből, égetett téglából vagy mészhomok téglából készültek. III. A rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezménye a lebontott épüleek^ helyére emelt új épületek egész terjedelmére kiterjed. IV. A rendkívüli ideiglenes állami házadómentességben részesíthető épületek közül azokat, amelyek 1930. év végéig helyeztetnek lakható állapotba 20 évi, azokat pedig, amelyek 1931. évben helyeztetnek lakható állapotba, 15 évi községi pótadómentesség illeti meg. Budapest, 1930. évi október hó 7-én. Dr. Weherle Sándor s. k. m. kir. pénzügyminiszter.