Képviselőházi irományok, 1927. XXIV. kötet • 1124-1211., II. sz.
Irományszámok - 1927-1162. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az 1931/32. évi állami költségvetés tárgyában
264 1162. szám. 1162. szám. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az 1931/32. évi állami költségvetés tárgyában. Tisztelt Képviselőház! A pénzügyminiszter úr a Képviselőháznak 1931. évi március hó 26.-án tartott ülésében előterjesztette az 1931 /32. évi állami költségvetést. A költségvetést a t. Képviselőház tárgyalás és jelentéstétel végett kiadta a pénzügyi bizottságnak. A pénzügyi bizottság a költségvetést beható tárgyalás alá vette s jelentését a következőkben terjeszti elő : Már az 1930/31. évi költségvetés a takarékosság jegyében állíttatott össze, amennyiben az állami közigazgatás kiadásainál 25*1 millió P, az állami üzemek kiadásainál 5'á millió P, együttvéve tehát 30*5 millió P apadás jelentkezett. A takarékossági intézkedések folytatása határoztatott el az 1930 : XL VII. t.-ckel, mely az 1930/31. évre megállapított állami költségvetéssel szemben további megtakarítások foganatosítását rendelte el, s egyben intézményesen biztosította, hogy az állami alkalmazottak létszámának apasztásával a későbbi években további megtakarítások érvényesüljenek. Ezekkel a takarékossági intézkedésekkel összhangban áll az 1931/32. költségvetési évre egybeállított állami költségvetés, amely szintén jelentős megtakarításokat tartalmaz. A költségvetés kiadásainak apasztása egyrészt a kormánynak arra az évek óta állandóan szem előtt tartott álláspontjára vezethető vissza, hogy megtakarítások útján lehetővé tegye a közterhek csökkentését, másrészt arra, hogy a gazdasági helyzet alakulása az állami bevételekre is visszahatott. A szanálást követő évek nagy gazdasági fellendülését, mint köztudomású, az utóbbi években az egész világon a gazdasági élet minden ágában pangás váltotta fel s Magyarországra, mint elsősorban mezőgazdasági jellegű államra, különösen a mezőgazdasági termények értékesítésének nehézségei hatottak súlyosan. Ennek folytán az állami bevételek, melyek a szanálás elejétől kezdve rohamosan emelkedtek, stagnálást mutattak, sőt számos jelentékeny állami bevételi forrásnál csökkenés jelentkezett. Az általános gazdasági helyzet kedvezőtlenebbre fordulása különösen a közvetett adók eredményeinél éreztette hatását, legnagyobb volt azonban a csökkenés a vámbevételeknél, ahol a külforgalomnak a gazdasági helyzet folytán bekövetkezett visszafejlődésén kívül egyéb okok is közrehatottak és pedig a vám9
