Képviselőházi irományok, 1927. XXIV. kötet • 1124-1211., II. sz.

Irományszámok - 1927-1124. A m. kir. belügyminiszter jelentése az Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyonának 1929. évi kezeléséről

1124. szám. 13 előirányzattal. Az 1929. év végéig még csak négy baromfiólat állítottam fel és néhány száz darab baromfit szereztem be. A teljes kifejlesztés az 1930. és 1931. évekre vár. A gazdálkodás vitelére szükséges gépekből és eszközökből az 1929. év végéig beszereztem 4 traktort, 1 cséplőgépet, 28 ekét a, hozzátartozó boronákkal, hengerekkel együtt, 1 műhelymotort, 3 faipari és 2 vasipari gépet, 3 takarmányelőkészítőgépet, 1 villany telepfelszer élést, 26 szekeret ugyanannyi pár lószerszámmal, számos kisebb szerszámot és eszközt, együttvéve 121.300 P költséggel. Allatokból beszereztem 52 drb. lovat, 116 drb. szarvasmarhát, 400 drb. birkát, 64 drb. sertést és 250 drb. faj baromfit, együttvéve 84.224 P költséggel. A házigazdálkodás keretében igénybe nem vett, mintegy 600 hold legelőt úgy értékesítettem, hogy megfelelő legelőbér fejében a környékbeli lakosság állata számára szolgáljon. Az 5274 kat. hold területű erdőket a kiskunhalasi állami erdőhivatal kezelte. Hathatósabbnak mutatkozott azonban, hogy magánerdőmérnököt alkalmazzak, aki állandóan helyben lakik, kizáróan a mi erdőinkkel foglalkozik, egyúttal az építkezésekben és egyéb műszaki dolgokban is rendelkezésre áll. Kiszámítván, hogy ez a rendszer nem kerül több költségbe az eddiginél, megindítottam a tárgyalást a földmívelésügyi miniszter úrral, hogy az állami erdőhivatal csak magát a felügyeletet gyakorolja, a közvetlen erdőkezelést pedig a gazdaság külön erdőmérnöke végezze. Az erdőkezelés rendszerének ez a megváltoztatása az 1930. évben történt meg. Az öt tagban fekvő, mintegy 295 hold kiterjedésű halastavakat a birtok régebbi kezelői az 1921—30. évekre Cormusz Testvérek cégnek adták bérbe, holdanként 1 métermázsa búza fejében. A bérlet lejárta előtt foglalkozni szándékozom azzal, nem lehetne-e a halastavat jövedelmezőbbé tenni. Terveim közé tartozik az is, hogy okszerű vadtenyésztés és értékesítés útján kihasználjam a birtoknak azokat az előnyeit, amelyeket ez üzemágnak a birtok talaj- és nedvességi viszonyai, valamint a művelési ágak elosztása nyújtanak. Mind a Tompa-kelebiai, mind az orosi birtok számára évente megismétlődően mezőgazdasági szeszgyár engedélyezését kértem, hogy e birtok terményeinek értékesítése és különösen a hizlalás sikere még kedvezőbb legyen, azonban ez a kezdeményezésem ezideig nem járt eredménnyel. Mindez előadottak szerint az 1929. év még csak a házi gazdálkodás megtervezésének és kialakítása megkezdésének éve volt. Ê kezdeti évek egyelőre csak nagy Összegű befektetéseket tettek szükségessé, amelyek jövedelmezőségéről a teljes kialakítás után fogunk képet alkothatni. A terveim alapjául szolgált számítások azonban már most jogosan remélni engedik, hogy a mai viszonyok között jövedelmezőnek mutatkozó mezőgazdasági ágak meghonosításával és okszerű üzemvitellel ezt az eddig külterjesen művelt és csekély jövedelmezőségű területet mintagazdasággá átalakítva és az értékesítési lehetőségekhez alkalmazkodva, a birtoknak mind értékét, mind jövedelmezőségét hathatósan megnövelhetem. Az Ö. T. K. V. két nagy gazdaságának e részletes megismertetése után hangsúlyozottan kell kiemelnem, hogy gazdálkodási és pénzügyi terveimnek kialakításában és keresztülvitelében éppen nem vezetett kizáróan, egyéb tekintetek figyelmen kívül hagyásával, egyedül az a rideg üzleti szempont, hogy a lehető legnagyobb anyagi haszon kierőszakolására törekedjem. Ellenkezően : a gondos Vagyonkezelő kötelességeit mindenkor összeegyeztetni igyekeztem azokkal a nemzeti és szociális érdekekkel, amelyek szolgálatát minden kormányférfira kötelezőnek tartok mindennemű tevékenysége körében. Ezek a szempontok különösen előtérbe lépnek ezzel a határszéli színtiszta magyar fajú, a világháborúban vitézül