Képviselőházi irományok, 1927. XXIV. kötet • 1124-1211., II. sz.
Irományszámok - 1927-1134. Törvényjavaslat a földteherrendezés előmozdítására szükséges intézkedésekről
1134. szám. 117 kében, hogy a Pénzügyi Szindikátusnak a teherrendezési eljárás során vállalt kötelezettségei mögött az állam szavatossága áll, a kincstár megszerezze ezen intézet jelenleg 110.000 P-t kitevő szövetkezeti üzletrészeinek a többségét. Mindezekre nézve megfelelő utasítást, illetőleg felhatalmazást tartalmaz a javaslat szövege. Arra a kérdésre, hogy a Magyar Pénzügyi Szindikátus milyen formában vállalja át azokat a kötelezettségeket, amelyek a gazdákat mint a jövőben a teherrendezési eljárásban kötendő egyezségek során hosszúlejáratú törlesztéses kölcsönökké átalakult tartozások fogják majd terhelni, megjegyezni kívánom azt, hogy nézetem szerint arra kell törekedni, hogy ez a rendezés lehetőleg kötvények kibocsátása nélkül legyen megoldható. Erre vonatkozólag az az elgondolás, hogy a Magyar Pénzügyi Szindikátus a gazdáknak volt hitelezőit, akik tehát a gazdával egyezséget kötöttek, a gazda terhének könyvadósság gyanánt történő elvállalásával elégítse ki. Mindamellett nem kívánnám elzárni annak a lehetőségét sem, hogy a Magyar Pénzügyi Szindikátus akár mindjárt az egyezség létrejötte után, akár pedig későbbi időpontban a könyvadósságnak kötvényadóssággá való átalakítása útján, kötvényeknek átadásával elégítse ki a hitelezőket. Ezeket a kötvényeket, amelyeknél azok a jelzálogjogok képeznék a kibocsátási alapot, amelyeket a Magyar Pénzügyi Szindikátus a teherrendezési eljárás során magához váltott követelések biztosítására szerzett, a javaslat földteherrendezési kötvényeknek kívánná elnevezni. Arról, hogy a kötvények kibocsátása miként rendeztessék, milyen legyen úgy a könyvadósságnál, mint a kötvényeknél a kamatláb, miként történjék ezeknek a törlesztése, stb., a javaslat rendelkezéseket nem tartalmaz, hanem a vonatkozó részletes szabályok megállapítását a pénzügyminiszterre kívánja bízni. Már most jelezhetem, hogy elgondolásom szerint úgy a könyvadósság, mint a kötvények a törvényes arany tart alommal kifejezett pengőértékre szólanának, 30 év alatt fokozatosan törlesztetnének és évi 6% %-os kamatjövedelmet biztosítanának. Nem tagadom, hogy ez az évi 6% %-os kamatozás a jelenlegi viszonyok között kissé alacsonynak látszik. Magasabb kamat megállapítása azonban aligha volna lehetséges, mert számolni kell az adós gazdák teherbíró képességével is, akik az adósság terhét viselik. Mindamellett erős reményem van arra, hogy ezeknek a kötvényeknek a forgalomban lehetőleg jó árfolyama fog kialakulhatni, tekintettel azokra a biztosítékokra és más, az elhelyezhetőséget megkönnyítő intézkedésekre, amelyekkel ezek a kötvények felruháztatnak. Ezek között megemlíteni kívánom a következőket : A kibocsátás alapjául szolgáló jelzálogos követelések, fedezetén kívül az államkincstár is szavatol érettük s ezzel kapcsolatban óvadékképes és pupilláris értékpapírokká nyilváníttatnának ; a kibocsátó intézet működése a pénzügyminiszter által kinevezett kormánybiztos ellenőrzése alatt állana ; a kibocsátási alapul szolgáló jelzálogos követelések egy-egy félévi annuitásainak megfelelő összeget a kincstár mindig az esedékesség előtt egy félévvel megelőzően előlegképpen a Magyar Pénzügyi Szindikátus rendelkezésére bocsátaná ; végül az állami költségvetésbe évenként olyan összeg állítandó be, amely a Magyar Pénzügyi Szindikátus könyvadósságain és kötvényein alapuló kamatfizetési és tőketörlesztési kötelezettségek összegének 20 %-át teszi ki és amely összegnek az a része, amelyet a kincstár szavatosságából eredő kötelezettség ki nem merít, földteherrendezési kötvények vásárlása útján tartalékalap képzésére fordíttatnék. Meg kell itt még emlékezni azokról az esetekről is, amelyekben a hitelező az egyezség megkötésébe bele nem menne. Tekintettel arra, hogy az egész elgondolás azon az elven épül fel, hogy a hitelezők jogai ne csorbíttassanak, ezekben az esetekben nem volna akadálya annak, hogy az árverés tényleg megtartassák. Az Országos Bizottságnak módjában állana gondoskodni arról, hogy ilyen esetben valamelyik
