Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.

Irományszámok - 1927-1026. Törvényjavaslat a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról

1026. szám. 43 hogy az egynél több gépegységgel vagy központi kapcsolóberendezéssel felszereJt telepeken a gépkezelői személyzetnek ma is ú. n. telepkezelői vizsgát kell tennie, tehát megfelelő szakismeretekkel kell rendelkeznie. Nem szorul bővebb magyarázatra e szakasz ama rendelkezése, hogy külföldi állampolgárt csak akkor szabad alkalmazni, ha munkakörének ellátására alkalmas magyar állampolgárt nem lehet találni. A 32. §-hoz. Minthogy az energiaszolgáltatási üzlet a kereskedelem egyéb ágaitól főképpen abban tér el, hogy a villamos energia — legalább gyakorlatilag és a fogyasztó részéről — nem raktározható árú, a fogyasztó azt, a fogyasztóterületnek kizárólagossági joggal biztosított védettsége folytán másutt nem szerezheti be, sőt annak időhöz kötötten és állandó minőségben való szolgáltatása szükséges, az engedélyesnek külön kötelességévé kell tenni, hogy fogyasztóinak villamos energiaszükségletét a meghatározott fogyasztóterületen az engedélyben megszabott berendezés teljesítőképességének mindenkori határán belül és az ugyanott megállapított (szabványos) áramnemben, periódus-számmal és feszültségen fejlessze, vezesse és szolgáltassa, berendezéseit a jó üzemvitel követelményeinek megfelelő, műszakilag kifogástalan állapotban tartsa, megújításukról gondoskodjék és megváltás vagy háramlás esetében ugyanilyen állapotban átadja, végül az engedélyokiratban eleve megállapított bővítéseket végrehajtsa. Szinte magától értődő, hogy az ily közhasználatú vállalat ipari szükségleteinek beszerzése tekintetében az egyéb közüzemekkel azonos elbírálás alá esik. A 33. §-hoz. A szolgáltatás természetéből folyik az is, hogy az engedélyes üzemét önkényesen meg nem szüntetheti, sőt mindent köteles megtenni avégből, hogy annak folytonossága zavart ne szenvedjen és a netán mégis jelentkező üzemzavarok a lehető legrövidebb idő alattmegszűnjenek, a (pl. szénhiány folytán) fenyegető üzemszünetelésekről, illetőleg a bekövetkezett üzemszünetekről és azok előrelátható tartamáról mind a felügyeleti hatóság, mind az érdekelt fogyasztóközönség értesüljön. Különösen nagy jelentősége van e rendelkezésnek az ipari és mezőgazdasági termelés, valamint minden egyéb üzem terén, mert a felügyeleti hatóság így a lehetőséghez képest a kisegítés elrendeléséről (45. §) gondoskodhatik, a termelésnek pedig módjában van munkáinak megfelelő csoportosításával, esetleg más energia ideiglenes beállításával az üzemszünetelésből eredő károkat a lehető legkisebb mértékre csökkenteni. E szakasz harmadik bekezdésében foglaltak biztosítják annak lehetőségét, hogy honvédelmi érdekek veszélyeztetése esetében az energiafogyasztás korlátoztassék. Ugyanígy lehet eljárni, ha másképpen nem fedezhető sürgős, közérdekű energiaszükséglet jelentkezik (pl. árvíz). A 34. §-hoz. Az üzemtechnikai és gazdasági adatoknak időszakos bejelentése azt a kettős célt szolgálja, hogy egyrészt a fogyasztás mikénti fejlődéséből a villamosítás kiépítése iránt szükséges teendők tekintetében tájékoztatást lehet meríteni, másrészt a gazdasági adatok alapot nyújthatnak az együttműködés, csatlakozás és kisegítés (42—45. §-ok). kérdésében teendő intézkedésekre. E rendelkezés az engedélyes érdekeit nem érinti. Az érdekeltségeknek az üzleti titok sérelmét hangoztató felszólalása nem veszi figyelembe azt a körülményt, hogy — eltekintve az eljáró közegek szigorú titoktartási kötelezettségétől is •— az üzleti titoknak, a fogyasztóterületre az egész engedély idő tartamára biztosított kizárólagossági jog és az árszabás állandóságának védettsége folytán, az energiaszolgáltatási üzlet esetében sokkal kisebb jeléntősége van, mint a többi, a szabad versenyre alapított ipari és kereskedelmi vállalkozások esetében. A 35. §-hoz. Az engedélyezési rendszer természetéből folyik, hogy az engedélyokiratban foglalt feltételek, valamint a törvényi rendelkezések betartásának ellen6*