Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.

Irományszámok - 1927-1026. Törvényjavaslat a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról

1026. szám. 39 sítmények anyaga, építése és üzeme tekintetében szabványokat és biztonsági szabályzatokat állapíthasson meg. Abból a célból, hogy a villamosmű létesítése az építési engedély elnyerése után ne legyen halogatható s az ily halogatásból eredő hátrányok megelőzhetők legyenek, a törvényjavaslat elrendeli, hogy az építési engedélyben meg kell jelölni azt az időt, amelyen belül az engedélyes az építkezést befejezni és az üzembehelyezést megelőző műszaki felülvizsgálatot kérni köteles. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a kereskedelemügyi miniszter az építési határidőt indokolt kérelemre meghosszabbíthassa, ahhoz azonban, ha az engedélyes az építkezés megkezdésével vagy folytatásával elfogadható indok nélkül késlekedik, úgyhogy az eredeti vagy meghosszabbított építési határidő végéig az építés befejezése már eleve lehetetlennek látszik, súlyos jogkövetkezményt fűz, nevezetesen lehetővé teszi, hogy ilyen esetben a kereskedelemügyi miniszter magát az engedélyokiratot kártalanítás nélkül visszavonhassa. Az engedélyokirat és az építési engedély természetéből, valamint a szabványok és biztonsági szabályzatok megállapításából szükségképpen folyik a 15. § első bekezdésének rendelkezése, amely szerint a villamos energiatelepet, a távvezetéket, az elosztó hálózatot és ezek tartozékait az engedélyokiratban, illetőleg az építési engedélyben megállapított követelményeknek megfelelően, a megszabott kivitelben, a hatályban lévő szabványok és biztonsági szabályzatok szerint kell létesíteni és fenntartani. A 15. § második bekezdése egy további megokolt kötelezettséget állapít meg az engedélyessel szemben, amikor az iránt rendelkezik, hogy ipari szükségleteit a hazai ipar fejlesztéséről szóló 1907 : III. t.-c. II. fejezetében foglalt rendelkezések szerint köteles fedezni. Ezen kötelezettségek megtartásának biztosítása céljából szükséges, hogy az építés annak bármely szakában megvizsgálható és ellenőrizhető legyen. A törvényjavaslat ezt a feladatot a kereskedelemügyi miniszterre bízza s egyszersmind felhatalmazza, hogy az engedélyest a szóban levő követelményeknek meg nem felelő munkák abbanhagyására és a hiányok pótlására kötelezhesse s amennyiben az engedélyes a munkálatokat továbbra is a megállapított követelményeknek meg nem felelő módon végeztetné, az engedélyokiratot kártalanítás nélkül vissz avonhassa. A 15. § negyedik bekezdésének az a rendelkezése, hogy az engedélyes köteles az építési munkálatokról befejezésük után leszámolási műveletet bemutatni, továbbá, hogy a kereskedelemügyi miniszter a létesítményeknek tervszerűség és számszerűség szempontjából való felülvizsgálását rendelheti el, a közhasználatú villamosművek megváltására és háramlásra, valamint az árszabásra és annak módosítására vonatkozó rendelkezésekben leli indokát. A közhasználatú villamosmű távvezetéke és elosztó hálózata üzembehelyezéséhez szükséges engedély megadásának módját a 16. § szabályozza. A 19. §-hoz. Avégből, hogy új közhasználatú villamosművek létesítése és a meglevők lényeges bővítése ezzel is elősegíthető legyen, a törvényjavaslat módot nyújt arra, hogy ezeket a műveket is részesíteni lehessen a hazai ipar fejlesztéséről szóló 1907 : III. és az 1916 : III: törvénycikk alapján engedélyezhető kedvezményekben, de csak azokban az esetekben, amelyekben ezt a villamos energiával való ellátás és az energiagazdaság szempontjából jelentős gazdasági és fogyasztási érdek különösen indokolttá teszi. Megjegyzendő, hogy a javaslat érintetlenül hagyja az 1907 : III. t.-c. 2. §-ának második bekezdését, amelynek értelmében a világítási energia szolgáltatása nem részesíthető kedvezményben,