Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.
Irományszámok - 1927-1087. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról szóló 1927:XXI. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése tárgyában
1087. szám. 321 Melléklet az 1087. számú irományhoz. Indokolás „a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról szóló 1928 : XXI. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése tárgyában" szóló törvényjavaslathoz. A betegségi és a baleseti kötelező biztosításról szóló 1927 : XXI. t.-c, valamint az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló 1928 : XL. t.-c. hatálybalépése), óta mutatkoznak a minden törvény végrehajtásánál elmaradhatatlan gyakorlati nehézségek. Ezeket a nehézségeket gyakran maga az élet és a végrehajtás során szerzett további tapasztalat oldja meg és ezért nem tartom indokoltnak azt, hogy az idézett két törvény általános reformjának kérdése már most, az életbeléptetés óta eltelt rövid idő után napirendre tűzessék. Nem zárkózhatunk el azonban attól, hogy egyes kérdésekben bizonyos módosításokat foganatosítsunk, amely módosítások az érintett törvények lényegét nem érintik, kisebb részletekben azonban mégis elég jelentős érdekeket elégítenek ki. A tervezett módosításokat a javaslat 1—4. §-ai tartalmazzák. Az 1. §-hoz. Az 1927 : XXI. t.-c. 20. §-ának utolsó bekezdése a betegségi biztosítási járulékoknak késedelmes fizetése esetén a késedelem minden megkezdett hónapjára késedelmi pótlék fejében a hátralékos járulék 2 %-ával terheli a késedelmes munkaadót. Ugyanennek a törvénynek 65. §-a utolsó bekezdése, úgyszintén az 1928 : XL. t.-c. 183. §-ának (2) bekezdése ezt a késedelmi pótlékot a baleseti biztosítási járulékok, járulékelőlegek és díjak, illetőleg az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítási járulékok fizetésének késedelme esetére is előírja. Az idézett rendelkezésnek- célja kétségtelenül az, hogy egyéb hátrányok mellett súlyos kamatozási teher hátrányával is sújtsa a fizetések teljesítésével késedelmes munkaadót, ily képen igyekezvén nyomást gyakorolni a befizetések pontos teljesítése érdekében, nehogy a járulékok befizetésének késedelme utóbb a viszonyok változása folytán behajthatatlanná és az Intézetre nézve veszteséggé változtasson olyan bevételeket, amelyek kellő időben való érvényesítés esetében még befolyhattak volna. Kétségtelen azonban, hogy az alapjában véve leghelyesebb rendszabály is csak akkor vezethet a kívánt cél eléréséhez, ha az túlzásoktól tartózkodik. Már pedig a havi 2%-os késedelmi pótlékban jelentkező, lényegileg késedelmi kamat, a mai kamatozási viszonyok között már túlzásként hat és végeredményben Képv. iromány. 1927—1932. XXIII. kötet, 41