Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.

Irományszámok - 1927-1068. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, pénzüögyi, valamint földmívelésügyi bizottságának együttes jelentése "a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról" szóló 1026. számú törvényjavaslat tárgyában

238 1068. szám. kedelemügyi miniszter előzetes beleegyezésével idegenítheti el vagy adhatja bérbe vagy haszonbérbe. Ebben az esetben a kereskedelemügyi miniszter versenytárgyalás tartását rendelheti el. A megkötött szerződés érvényességéhez a kereskedelemügyi miniszternek a belügyminiszterrel egyetértve adott jóváhagyása szükséges. 48. §. (i) Az engedélyes ellen vezetett végrehajtás során, az engedélyes csődjében vagy a létrejött kényszeregyesség értelmében foganatosított értékesítés esetében a már üzembehelyezett villamosművet csak mint jogi egységet vagy a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyásával megállapított terv szerint megosztva lehet értékesíteni. Ez a rendelkezés nem akadályozza a villamosmű használatára rendelt, de azzal tartósan össze nem kapcsolt és üzemének folytatásához nem nélkülözhetetlen raktári tartalékkészleteknek, szerszámoknak és egyéb eszközöknek önálló értékesítését, egyes vagyontárgyakra a tulajdoni igény érvényesítését vagy vételáruk behajtása végett egyes vagyontárgyak végrehajtás útján való értékesítését. (2) A villamosmű vet vagy annak , egy részét az előbbi bekezdés értelmében jogi egységként megszerző a szerzés időpontjától kezdve engedélyesként köteles eleget tenni a jelen törvényben, valamint az engedélyokiratban és az engedélyekben megszabott kötelezettségeknek. (3) A végrehajtási és csődeljárásnak, valamint a csődönkívüli kényszeregyességi eljárásnak a villamosművek tekintetében az előbbi bekezdések rendelkezései folytán szükséges külön szabályait a minisztérium rendelettel állapítja meg. • 49. §. (1) Ha a közhasználatú villamosmű üzemének működése megszakad, úgy, hogy tartós szünetelésétől kell tartani (33. §) és a jelen törvény VII. fejezete alapján célravezető intézkedést nem lehet tenni, továbbá, ha az üzem vezetésében, működésében vagy az üzemvezető személyében — különösen az engedélyokirat átruházása, az engedélyes halála vagy az engedélyes elleni csőd megnyitása után — olyan nyomatékos, aggodalmat keltő körülmény merül fel, amelynek,alapján az üzem folytatásának tartós megszakadásától vagy más súlyos üzemi zavaroktól kell tartani, a kereskedelemügyi miniszter, ha az üzem folytonosságának fenntartását közérdekből mellőzhetetlenül szükségesnek tartja, a villamosmű üzemi gondnoki kezelését rendelheti el. (2) Üzemi gondnokul az érdekelt községet, várost vagy törvényhatóságot is ki lehet rendelni. (3) Az üzemi gondnok feladata a közhasználatú villamosmű üzemének folytonosságát biztosítani. Evégből a közhasználatú villamosmű üzemének rendes folytatásával rendszerint járó, bíróság előtti és a bíróságon kívüli minden ügyletre és jogcselekményre jogosult, köteles azonban a kereskedelemügyi miniszter által esetleg megállapított kezelési utasításhoz alkalmazkodni, általában a rendes vállalkozó gondosságával eljárni és a közhasználatú villamosműhöz tartozó olyan vagyontárgyak elidegenítésétől tartózkodni, amelyek az üzem rendes folytatása mellett nincsenek elidegenítésre szánva. A kereskedelemügyi miniszter jóváhagyása szükséges az üzemi gondnok minden olyan ügyletéhez, amelyből az engedélyesnek esetleg az üzemi gondnoki kezelés megszűnése után teljesítendő kötelezettsége támad. Az üzemi gondnok más villamosművel való együttműködés céljára szerződést csak a kereskedelemügyi miniszter felhívására (43. §) köthet. Az ily szerződést lényeges érdeksérelem címén az engedélyes a 60. § értelmében alakuló bíróság előtt megtámadhatja. Ily esetben a bíróság a szerződést hatályon kívül helyezheti vagy az abban foglalt megállapodásokat módosíthatja. (*) Az üzemi gondnok a bevételekről és kiadásokról havonként köteles el-