Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.

Irományszámok - 1927-1055. A képviselőház igazságügyi bizottságának "egyes jogügyleteknek kötelező írásbafoglalásáról és az ezzel kapcsolatos rendlekezésekről" szóló 809. számú törvényjavaslat tárgyában

172 1055. szám. amely váltóbeli kötelezettség vállalására vagy az előbbi 1. pontban megjelölt valamely jogügyletnek harmadik személlyel létesítésére irányul. III. A vakok, siketnémák, olvasni nem tudó siketek vagy írni nem tudó némák jogügyletei közül : 1. azokhoz az egyébként írásbeli alakhoz kötött jogügyletekhez, amelyekkel ily személyek terhet vagy kötelezettséget vállalnak ; 2. az ily személyek részéről adott általános meghatalmazáshoz és olyan meghatalmazáshoz, amely ily személyek váltóbeli kötelezettségének vállalására, kölcsön felvételére, tartozás elismerésére vagy az előbbi 1. pontban megjelölt valamely jogügylet létesítésére irányul. 5. Telekkönyvi bejegyzés alapjául szolgáló okiratok és beadványok. 12. §. Telekkönyvi jognak jogügyleten alapuló megszerzésére, megváltoztatására vagy megszüntetésére vonatkozó telekkönyvi bejegyzést csak a telekkönyvi szabályoknak megfelelő alakban kiállított okirat alapján szabad elrendelni. Bekebelezés elrendeléséhez — törlés kivételével — még az is szükséges, hogy akár a bekebelezés alapjául szolgáló okiraton, akár a bekebelezést kérő beadványon kir. közjegyző hitelesítse az aláírását vagy nagy- és kisközségek területén fekvő ingatlanok tekintetében községi elöljáróság tanúsítsa a személyazonosságát annak, aki ellen a bekebelezés irányul ; nem szükséges ez a hitelesítés vagy tanúsítás, ha az okirat, amelynek alapján a bekebelezést kérik, közokirat, vagy ha az okiratot vagy a beadványt a m. kir. kincstár, köztestület, közintézet vagy más közintézmény törvényes vagy perbeli képviseletére hivatott személy vagy kir. közjegyző készítette vagy bejegyzett ügyvéd készítette, illetőleg ellenjegyezte. A községi elöljáróságnak a 2. bekezdés korlátai között is csak olyan esetben szabad a telekkönyvi bekebelezés alapjául szolgáló okiraton vagy beadványon a kiállító fél személyazonosságát tanúsítania, ha a községben nincs kir. közjegyzői iroda. E §. rendelkezései nem érintik egyes intézeteknek követeléseik telekkönyvi biztosítása és a végrehajtás tekintetében külön törvényben biztosított jogait. A jelen §-ban meghatározott alakiság hiánya nem érinti a jogügylet érvényességét, ha az egyébként a törvényszabta alaknak megfelel. 4. Vegyes és záró rendelkezések. 13. §. A részvénytársaságok és szövetkezetek első cégbejegyzését tárgy azó kérvényt, valamint a részvénytársaságoknak és szövetkezeteknek a cégbíróságokhoz intézett minden beadványát kir. közjegyző vagy bejegyzett ügyvéd ellenjegyzésével kell ellátni. Nem szükséges ez az ellenjegyzés azokhoz a beadványokhoz, melyeket a m. kir. kincstár, köztestület, közintézet, más közintézmény vagy törvény alapján illetékmentességet élvező intézet törvényes vagy perbeli képviseletére hivatott személy készített és ellenjegyzett. 14. §. A kir. közjegyzőkről szóló 1874 : XXXV. t.-c. 58. §-a úgy módosul, hogy kir. közjegyző olyan esetekben, amelyekben a jogügylet érvényességéhez közokirat nem szükséges, a fél kérelmére magánokiratot is készíthet, de csak akkor, ha közokiratot egyik fél személyes jelenlétének vagy alakszerű meghatalmazásának hiánya miatt nem vehet fel. Egyébként az ilyen magánokiratra is minden tekintetben a magánokiratokra vonatkozó jogszabályok irányadók. Ha a kir. közjegyző az előbbi bekezdés rendelkezései ellenére készített magánokiratot, ez egymagában nem érinti