Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.
Irományszámok - 1927-1055. A képviselőház igazságügyi bizottságának "egyes jogügyleteknek kötelező írásbafoglalásáról és az ezzel kapcsolatos rendlekezésekről" szóló 809. számú törvényjavaslat tárgyában
1055. szám. 173 az okiratba foglalt jogügylet érvényességét, ha az okirat egyébként a törvény szabta alaknak megfelel. 15. §. Aki anélkül, hogy ügyvédség gyakorlására vagy kir. közjegyzői működésre jogosítva volna, úgyszintén az is, aki törvényes jogosultsága korlátainak túllépésével üzletszerűen vagy díjért bíróság vagy más hatóság előtt feleket képvisel, részükre beadványokat vagy okiratokat szerkeszt vagy arra ajánlkozik, valamint az, aki az ügyvédség gyakorlására való jogát színleli, — amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — vétség miatt három hónapig terjedhető fogházzal büntetendő. Pénzbüntetés tekintetében az 1928. évi X. törvénycikk általános rendelkezései irányadók. A vád képviseletét pót magán vádlóként annak az ügyvédi kamarának az ügyésze is átveheti, amelynek területén a cselekményt elkövették. A 12. §. esetében az okirat vagy a beadvány szerkesztője az okiraton vagy a beadványon aláírásával ellátott nyilatkozatban tanúsítani köteles, hogy az okiratot ő szerkesztette, mégpedig díj ellenében vagy anélkül. Ha e tanúsítás hiányzik, a kir. közjegyző és a községi elöljáróság a 12. §-ban megszabott hitelesítést és tanúsítást megtagadj a és az okiratot és a beadványt az első bekezdésben meghatározott vétség miatti eljárás megindítása végett átteszi az illetékes kir.. ügyészséghez. 16. §. Nem esik a 15. §. rendelkezése alá annak a cselekménye, aki az Országos Földbirtokrendező Bíróság engedélyével ingatlanok forgalmának közvetítésével vagy ingatlanok adásvételével üzletszerűen foglalkozik és jogosultsága keretén belül okiratok készítésében csupán okiratminták szolgáltatásával működik közre. Azok a közvetítők, akik az ingatlan közvetítését a fennálló jogszabályok értelmében jelenleg az Országos Földbirtokrendező Bíróság engedélye nélkül kizárólag iparigazolvány alapján gyakorolják, ingatlanok forgalmának közvetítésével vagy ingatlan adásvételével üzletszerűen a jövőben csak úgy foglalkozhatnak, ha legkésőbb a jelen törvény életbelépésétől számított harminc nap alatt beadott kérvény alapján az Országos Földbirtokrendező Bíróság engedélyét megszerzik. 17. §. E törvény rendelkezései nem érintik az okirattal való bizonyítás szabályait, nem érintik különösen az 1886 : VII. törvénycikk 21. §-ának és 22. §-a 2. bekezdésének rendelkezéseit, amelyek szerint az ott meghatározott esetekben az okirattal való bizonyítás csak közjegyzői okirattal történhetik. 18. §. E törvény rendelkezései, amennyiben ez a törvény mást nem rendel, nem érintik a kereskedelmi törvény 311. §-ának rendelkezéseit és nem érintik azokat a külön jogszabályokat sem, amelyek a jelen törvényben meghatározott eseteken felül írásbeli alakot vagy egyes jogügyletekre különleges alaki kellékeket állapítanak meg. E törvény 11. §-ának rendelkezései továbbá nem érintik a váltójogi, úgyszintén a kereskedelmi utalványokra, kötelezőjegyre, csekkre, közraktári jegyre, valamint hátirattal átruházható egyéb papírokra vonatkozó szabályok alá eső nyilatkozatoknak hatályát. 19. §. Az igazságügy miniszter — amennyiben e törvény rendelkezései szükségessé teszik — a telekkönyvi rendtartás szabályait kiegészítheti és módosíthatja ; továbbá rendelettel szabályozhatja az ügyvéd által készített okiratok, valamint a 14. §. értelmében kir. közjegyzőtől felvett magánokiratok készítéséért szedhető díjakat is. 20. §. Ez a törvény 1931. évi január hó 1. napján lép életbe. E törvény életbelépésével hatályukat vesztik a vele ellenkező eddigi jogszabályok. Hatályukat vesztik az i