Képviselőházi irományok, 1927. XXII. kötet • 981-1024. sz.
Irományszámok - 1927-999. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a törvénykezés egyszerűsítéséről" szóló 929. számú törvényjavaslat tárgyában
170 999. szám. rész kihasítva is használható és hogy a birtokrészlet eldarabolásához hatósági engedély nem kell. A jelen bekezdésen alapuló kérelmeket egyebekben az 1881 : LX. t.-c. 155. §-ának első három bekezdését megfelelően alkalmazni»kell. V Az ingatlanokért rendszerint magasabb vételárat lehet elérni akkor, ha nem nagy ingatlanok, hanem kisebb részletek kerülnek egy tételben árverésre. Ezért a javasolt §. a végrehajtást szenvedőnek, valamint azoknak a hitelezőknek is megengedi az ingatlan birtokrészletenként való elárverezésének a kérelmezését, akiknek kérelme nélkül bocsátották ki az árverési hirdetményt. Megengedi továbbá birtokrészletek egyes részeinek külön árverés alá bocsátását is, mert sok esetben a birtokrészletek még mindig nagyobbak, mint amekkoráért előnyös vételárat lehet elérni. A törvényjavaslat eredetileg 76., az új számozás szerint 82. §-ához : A 76., illetve 82. §. bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép : «Ha a mulasztási ítéletet ellentmondással, a váltó, kereskedelmi utalvány, kötelező jegy vagy csekk alapján kibocsátott meghagyást kifogással támadták meg és emiatt kielégítési végrehajtásnak nincs helye, a biztosítási végrehajtást — ha a 62. §. 2—6. pontjában felsorolt kivételek egyike sem áll fenn — végrehajtható kiadmány alakjában kell elrendelni.» Az eredeti rendelkezés megváltoztatása nélkül a módosítás szabatosabbá teszi az eredeti szöveget. A 76., illetve 82. §. utolsó mondata elmarad. Az önálló működési körrel felruházott titkár vagy jegyző működési körébe az igazságügyminiszter az 1912 : VII. t.-c. 6. §-a szerint rendelettel is utalhat újabb feladatokat, nincs tehát akadálya annak, hogy az itt szóbanlevő feladatot is rendelettel oda lehessen utalni, bár az ma a 13.100—1912. I. M. számú rendelet 8. §-ának 3. pontja szerint ném tartozik az önálló működési körrel felruházott titkár vagy jegyző ügykörébe. A törvényjavaslat eredetileg 79., az új számozás szerint 85. §-a helyett a következő új szöveget javasoljuk : «A bírósági végrehajtókról szóló 1871 : LI. t.-c. 15. §-ának 1. és 2. bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : A bírósági végrehajtó a végrehajtási cselekményt csak abban az esetben köteles teljesíteni, ha cselekmény foganatosításáért járó díjait és költségeit a végrehajtató előlegezte. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az árverés foganatosítására, külföldi megkeresés alapján foganatosítandó olyan végrehajtási cselekményre, melyet nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat szerint költségek előlegezése nélkül kell foganatosítani, végül a szegénységi jogon folytatott végrehajtás cselekményeinek a teljesítésére. / A bírósági végrehajtó az előbbi bekezdésben meghatározott kivételes esetekbén is követelheti napidíjának és utazási költségének előlegezését, ha cselekményt székhelyén kívül kell teljesítenie. Ha azonban nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat szerint a végrehajtató az ilyen díjat és költséget sem köteles előlegezni vagy ha a végrehajtató szegénységi jogon vezet végrehajtást, ezeket az államkincstár előlegezi a végrehajtó részére.) Az árverés «tartására» kifejezés helyett az árverés «foganatosítására» kifejezés azért jobb, mert világossá teszi, hogy az árverési hirdetmény kibocsátásával és az árverés foganatosítását megelőző egyéb cselekmények végzésével felmerült díjak és költségek előlegezését a végrehajtó követelni jogosult. A külföldi megkeresés alapján foganatosított végrehajtás során pedig a végrehaj ta-. tót csak akkor indokolt a végrehajtási díjak és költségek előlegezése alól felmenteni és ezzel a belföldi végrehaj tatónál a külföldit jobb helyzetbe hozni,